diapos

-------------------
1) Kút a sivatagban
-------------------
Hosszú vándorlás után a sivatagban szomjazó ember végre meglát egy kutat és
utolsó erejével felkiált:
- Víz!
Mire egy hang a kútból:
- Hol?

--------
2) Korsó
--------
- Hé kocsmáros, mennyibe kerül a sör?
- A pohár 220, a korsó 330.
- Aha, értem. És a sör?

-------------------
3) Gyurcsány Ferenc
-------------------
George Bush ül a fehér ház lépcsőjén és keservesen sír.
Isten lenéz rá és megkérdi
- Miért sírsz George?
- Tudod az iraki helyzet, a sok halott, ezért.
- Békét kell kötnöd - feleli Isten, - és minden rendben lesz.
Tony Blair az angol parlament lépcsőjén zokog.
- Miért sírsz Tony? - kérdi Isten.
- Az iraki helyzet, a sok halott.
- Békét kell kötnöd - feleli Isten, - és minden rendben lesz.
Gyurcsány Ferenc ül a Parlament lépcsőjén és őrülten zokog.
- Miért sírsz Ferenc? - kérdezi isten.
Gyurcsány Ferenc szótlanul végigmutat az országon. Isten lenéz rá és együtt
sírnak.

--------------------
4) A három sündisznó
--------------------
Három sündisznó megy az erdőben, de eltévednek. Nagyon fáznak, de
szerencsére arra jár egy tündér és azt mondja:
- Teljesítem három kiváságotokat, mivel hárman vagytok, mindegyikötöknek
egyet.
Az első azt kéri a tündértől, hogy juttassa haza.
A második is azt kéri:
- Nagyon fázom, juttass haza.
A harmadik azt mondja:
- Nagyon fázom, ráadásul egyedül vagyok. Bárcsak itt lennének velem a
testvéreim!

---------------------
5) Szeretlek, imádlak
---------------------
Friss házasok beszélgetnek:
- Szeretsz drágám?
- Szeretlek.
- Imádsz?
- Imádlak.
- Mire gondolsz?
- Arra, amire Te...
- Király, akkor hozz egy üveggel nekem is!

Hát innen !!!!
Feltétlenül olvasd VÉGIG ! ÉRDEMES!

1. Véletlenül a mikro-n ütöd be a PIN-kódodat.

2. Több éve nem játszottál rendes papírkártyával.

3. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz.

4. E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.

5. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősökkel, mert nincs meg az email címük.

5. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben három különböző cégnél dolgoztál.

7. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.

8. Felhívod a családot, hogy megtudd otthon vannak-e, miközben hajtasz be a garázsba.

10. Minden tévéreklám végén szerepel egy internetcím.

11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed első 10, 20,30,40 évében nem is ismertél),
    pánikba esel, és máris rohansz vissza érte.

12. Reggel az első, hogy bekapcsolod a számítógépet, még mielőtt kimész kávéra a konyhába.

13. Mosolyogsz és bólogatsz, miközben ezt olvasod!!!!

14. Még rosszabb: pontosan tudod, kinek fogod ezt továbbküldeni.

15. Túl elfoglalt vagy, hogy észrevedd, hogy nincs 9-es ezen a listán.

16. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.

17. Gondolom az sem tűnt fel, hogy két 5-ös van a listán.

18. Ezt is megnézted, újra......

19. ...és most röhögsz magadon !!!!!

20. Gondold végig, hogy miért!?
 
És most azokról, akik '80 előtt születtek....Akik 1980 előtt születtek, hát még akik sokkal-sokkak előtte! - azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg!

Gondolj csak bele, akik 1980 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk!

Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági öv se nagyon, sokunknak még autó se nagyon.

Viszont ma már bizton tudjuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi.
Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent a pet-palackos ásványvíz.

Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az ugyanaz.

Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani.

Igen, mi, (1980 előtt születettek).

Egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil.
Pláne nekünk!

Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha az erősebb elgyapálta unalmában a kisebbet és gyengébbet, az is rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem.

Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonald’s-on edződött átlagos, elhízott amerikai kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval.
Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra és mégis itt vagyunk. Mi speciel fogyasztottunk vizes-cukros kenyeret, vagy ami még durvább vizes-sós kenyeret, mai mércével mérve ezek "halálos" mérgek.! Mi mégis megettük, és még mindig itt vagyunk, egészségesebben, mint sok mai fiatal, akik olyannyira figyelnek táplálkozásukra és életmódjukra.
Nekünk még a kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük (nem 0,3-0,5 literes pet-palackban vettük tele tartósítószerrel).
Mosatlanul ettük a fáról (a gyakran éretlen) gyümölcsöt, a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedhettek meg a még háborítatlan nyugalomban, a pre-Domestos korban.
Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videó lejátszója volt, vagy esetleg spektrum (az egyfajta számítógép volt), de szó sem volt Playstationról, Nintendóról, XBoxról, Videó játékról, 64 tévécsatornáról, műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, surround Soundról, Internetről, fitnesz-Club kártyáról, MP3-4-5 lejátszóról vagy mobiltelefonról.

Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán (élőben, személyesen), a focipályán vagy a ping - pong asztaloknál, vagy ha mégsem, akkor egyszerűen felcsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk.

Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk.
Nem volt 20 ponton záródó biztonsági záras acélajtónk, sőt sokszor egyáltalán be sem zártuk az ajtót amikor lementünk játszani. Mégsem aggódtunk egyfolytában, nyugodtak voltunk (nyugodtabbak, mint ma). Embertársaink tényleg társak voltak, nem ellenségek.

A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük.

Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni.

Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk.

Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a
kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a felelősség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.

Ezek voltunk MI. Boldog hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

Mi, "öregek?", tartsunk ki.
Nagyon jó egészséget kívánok Nektek !!!!!

Férfi  -  Nő

A férfi addig él, míg kíván. A nő, amíg kívánják.

A férfi jutalma a nő. A nő jutalma a tudat, hogy

ő a jutalom.

A férfiak mindent elfelejtenek. Ezért van

lassított visszajátszás minden meccsen.

A férj azt szeretné, ha üzleti útjain olyan jól

szórakozna, mint ahogy azt a felesége hiszi róla.

A földi paradicsom és a pokol e szóval

foglalható össze: asszony.

A házasság olyan bűn, hogy még az egyház is

megtagadja a feloldozást.

A hű asszonyt mindenki tiszteli és csodálja, de

vannak szerény természetű nők,akik nem

tartanak igényt a csodálatra.

A kutya a férfi legjobb barátja: nem ad

tanácsokat, nem kér kölcsön és nincs

rokonsága.

A legveszélyesebb sütemény az esküvői torta.

A nő akkor a legerősebb, ha gyöngeségekkel

vértezi fel magát.

A nő egyszer engedelmeskedik, hogy tízszer

parancsolhasson.

A női nemmel ne foglalkozz! Csak a női IGENnel!

A nők felsőbbrendűek! Sok okos férfit láttam

már buta libával, de még egy okos nőt sem buta

férfival!

A nők realitásérzéke az ágyban a legnagyobb.

A nők többnyire tudják, mit akarnak. De nem

mindig tudják, mikor akarják.

A nőknél soha meg nem tudhatod, hol végződik

az angyal, és hol kezdődik az ördög.

A pesszimista azt hiszi, hogy minden nő

könnyelmű, az optimista: reméli.

A tömeghisztéria személyi feltételei: egy feleség

és egyanyós.

Adóztassuk meg a gazdag agglegényeket!

Nehogy má' jól érezzék magukat!

Az agglegények többet tudnak a nőkről, mint a

nős férfiak, különben ők is megnősültek volna.

Az én feleségem a legédesebb, legelnézőbb, és

legszebb asszony a világon. (ez egy fizetett

politikai hirdetés)

Az ideális nő olyan, mint a hold. Este jön, reggel

megy.

Az optimista férfi nősülésre és gyerekekre

gondol. A pesszimista férfi nős, és vannak

gyerekei.

Azt mondják, a férfiak állandóan a szexre

gondolnak. Ez nem igaz, sokszor jut eszükbe a

sör is.

Bigámia az, ha valakinek eggyel több felesége

van. A monogámia ugyanaz.

Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz

mind a kettő mást akar - a férfi nőt, a nő férfit.

Férfihűségnek nevezzük azt a rövidke időszakot,

ami két félrelépés közé esik!

Ha a férfiak menstruálnának, állandóan a

tamponjuk méretével hencegnének!

Ha egy férfi kinyitja a kocsiajtót egy nő előtt,

akkor vagy a kocsi új, vagy a nő.

Hol tanulták meg az anyukák mindazokat a

dolgokat, amiktől úgy féltik a lányaikat???

Isten először megteremtette a férfit. Aztán

támadt egy jobb ötlete.

Minden férfi a nő javát akarja. A legjavát.

Szeresd a feleséged gyermekeit, mert lehet,

hogy a sajátod is köztük van!

Putyin angolul énekli a  Blueberry Hillt.

És nem is rosszul!!

EZ EGY FANTASZTIKUS LINK.

Gondolatok a párizsi terrorcselekményekkel kapcsolatban

2015. január 11., 17:11

Most olvasom a Napló utolsó oldalán, hogy az újság megemlékezést szervez a párizsi terrorcselekmények áldozataiért. A beharangozó cikk címe: Én is Charlie vagyok.

Szeretném leszögezni, hogy a megemlékezéssel egyetértek, a brutális terrorcselekményeket én is mélyen elítélem, mai szentmisémet az áldozatokért és azok hozzátartozóiért ajánlom fel.

Ugyanakkor őszintén meg kell mondanom, hogy a szörnyű cselekményekért nem csak a terroristákat és elvbarátaikat tartom felelősnek, hanem a Charlie Hebdo újság alkalmazottait is és még inkább azt az ultraliberális törvényhozást, amely a vallásukhoz ragaszkodó európai polgárokat nem védi meg az olyan durva, ízléstelen és – egy normális jog szerint – törvénytelen támadásoktól, mint amilyeneket az említett újság rendszeresen elkövetett.

Miért kellett neki Mohamed prófétát meztelenül ábrázolnia, miért kellett neki a keresztények Szentháromság hitét a lehető legalpáribb módon kigúnyolnia? Mi kényszerítette arraa lapot, hogy izraelita hívő testvéreink hitéből is gúnyt űzzön?

A törvényhozás azért hibás, mert a hitükben mélységesen megsértett emberek kezébe semmiféle eszközt nem ad, hogy jogi úton megvédelmezhessék magukat és hitüket a legminimálisabb emberi érzéseket is nélkülöző támadásokkal szemben. Így a szeretetet és a szeretetből fakadó megbocsátást nem ismerő emberek számára nem marad más eszköz, mint a törvénytelen (és szerintem is erkölcstelen) önbíráskodás.

Azzal én is egyetértek, hogy Európában legyen alapérték a szabadság. De milyen szabadság?  Az a fajta túladagolt szabadság, amely előtt az ultraliberális európai ember térden csúszik, olyan, mint a túladagolt gyógyszer, amely már nem gyógyít, hanem öl.

A Pannonhalmi Főapátság ebédlőjében látható egy festmény, amely egy hordót ábrázol, amelynek elszakadt az abroncsa, és belőle folyik ki a bor. A festmény alatt ez olvasható: „ Libertateperiit”, ami annyit jelent: tönkrement a szabadságtól. A mai Európa ehhez a hordóhoz hasonlít.

Szeretném hangoztatni: én is liberális ember vagyok, nem akarok semmiféle diktatúrában élni, az ultraliberális újságírók véleménydiktatúrájában sem. És nem fogadom el azt a kettős mércét sem, ami rájuk annyira jellemző. Miközben (joggal) fellármázzák a világot a párizsi áldozatokat siratva, a megerőszakolt, lefejezett és keresztre feszített keresztények tragédiájának náluk még hírértéke sincs.

Én szabad polgár vagyok és a szabadságra esküszöm, nem annak karikatúrájára, amelyet ők képviselnek.

Je ne suispas Charlie, azaz: én nem vagyok Charlie – miközben a terrorakciót mélyen elítélem, az áldozatokért imádkozom, és szeretteik iránt őszinte részvétemet fejezem ki.

Veszprém, 2015. január 10.

Márfi Gyula

veszprémi érsek

Mai napra rendelt mosoly

Műszakváltás a világító toronyban

--------------------
1) Anyós a temetőben
--------------------
Két barát találkozik :
- Hát te hol voltál?
- A temetőben. Az anyósomat temettem el.
- És miért vagy így összekarmolászva?
- Nagyon védekezett...

----------------
2) Mint a nyulak
----------------
Két idős néni beszélget:
- Ezek a mai fiatalok olyanok mint a nyulak!
- Hogy érti ezt kedveském?
- Csak két dolog érdekli őket: a fű meg a szex.

---------------------
3) Jól áll a cigányon
---------------------
- Mi az, hosszú, fekete és jól áll a cigányon?
- ???
- Féknyom!

--------------
4) Kedvenc író
--------------
Irodalom órán:
- Pistike, neked ki a kedvenc íród?
- A papám. Ő szokta írni az igazolásokat, amikor nem jövök iskolába.

------------
5) Csodababa
------------
Megszületik a kisbaba, és csodák-csodájára már beszélni is tud. Odaszól az
orvosnak:
- Maga az orvos?
- Igen, én vagyok - feleli döbbenten az orvos.
- A születés kicsit fájt, de azért jó munkát végzett! Hol van az édesanyám?
- Itt vagyok - feleli az anyja elhalóan.
- Nagyon jó volt a hasadban ilyen hosszú ideig. Köszönöm, hogy
megszülethettem! Apám is itt van?
- Igen, itt vagyok! - feleli büszén az apa.
- Gyere kicsit közelebb! - kéri a baba.
Az apa közelebb hajol, ekkor a baba elkezdi a mutatóujjával a férfi
homlokát ütögetni, és felkiált:
- Na, ugye milyen kellemetlen?!!