#753 Név: Kis Gábor 2011.12.03 14:49:33

Charlottenburg


#752 Név: Kis Gábor 2011.12.03 14:48:58

Csupa virág


#751 Név: Kis Gábor 2011.12.03 14:48:13

Csupa virág


#750 Név: Kis Gábor 2011.12.03 14:45:32

Hallgasd meg!!!!

<<Nézd meg teljes képernyőn is>>


#728 Név: Kis Gábor 2011.12.02 20:06:43

 Téged választottalak, és nagyon kiváncsi vagyok, kiktől fogom
visszakapni.

  ***

  Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott

  egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket,
és

  gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a

  végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott.
Ezután

  óvatosan visszatöltötte a pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét,
és

  kisurrant a hátsó ajtón.



  A hat háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a
nagy

  vörös Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a

  patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de a patikus éppen

  nagyon el volt foglalva.



  Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón.

  Semmi.

  Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot adja,
amit

  csak lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az üvegből
és

  megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!



  - És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús
hangon

  - éppen a chicagói testvéremmel beszélek, akit már ezer éve nem
láttam

  - tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a kérdésére.



  - Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta
Tess a

  patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. Az öcsém nagyon beteg és egy

  csodát szeretnék venni neki.



  - Tessék? - fordult hozzá a patikus.



  - A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám
azt

  mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt. Hát, tessék mondani,

  mennyibe kerül egy csoda?



  - Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked
segíteni

  - felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.



  - Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég,

  kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül!A patikus testvére, akivel
eddig

  beszélgetett, jól öltözött férfi volt. Lehajolt a kislányhoz és
megkérdezte



  :- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?

  - Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt tudom,

  hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna

  szüksége. De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az
én pénzemet.



  - Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicagói férfi.

  - Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan. Ez az

  összes ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.



  - Nahát, milyen csodálatos véletlen - mondta mosolyogva a férfi -,
egy

  dollár és tizenegy cent éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú

  csodájának az ára. Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen
fogta

  a kislányt:



  - Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és
találkozni

  a szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te

  szeretnél. A jól öltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt,
sebészorvos, aki az

  idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és
nem

  telt bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen,
egészségesen. Anya

  és Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról, ami idáig
vezetett.



  - Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya -, vajon mennyibe

  került volna?

  Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy

  dollárba és tizenegy centbe, no és egy gyermek töretlen hitébe.



  Egy csoda nem a természet törvényeitől függ, hanem magasabb
törvények

  működésétől.



  Tudom, hogy továbbadod a labdát! Itt van, dobd hát odavalakinek,
aki

  Jelent valamit a számodra! A labda egy kör, illetve gömb, se eleje,
se vége.

  Együtt tart bennünket, mint a Barátok Körét.



  De a legnagyobb kincs számodra látni és érezni azt a barátságot,

  amiben te részesítesz engem. Ma én dobtam feléd a barátság-labdát.
Most rajtad

  a

  sor: passzold tovább valakinek, aki a barátod.



  Ahogy megkapod ezt a levelet, azonnal küldd tovább legalább 10

  személynek, beleértve azt is, aki neked küldte.



  Én csak annak küldöm, aki megérdemli!
  A legerősebb kívánság volt, amikor a Jóisten kinyitott egy ablakot,

  meglátott engem és megkérdezett:



  - Gyermekem, mi a legnagyobb kívánságod a mai napra?



  Én azt válaszoltam:



  - Uram, arra kérlek, vigyázz arra, aki olvassa ezt az üzenetet, és
a

  családjára és barátaira is, mert megérdemlik, és nagyon szeretem
Őket.

  Isten szeretete olyan, mint az óceán: a kezdetét láthatod, de a végét
nem.



  Ez a levél aznap fejti ki hatását, amikor megkapod.



  Egyeseknek badarságnak tűnhet, de az, aki nekem küldte, lassan

  átérezte az üzenetét. Nézzük meg közösen, hogy működik-e.



  ANGYALOK IGENIS LÉTEZNEK, de nem mindig van szárnyuk, nem ismerjük
fel

  Őket.



  Ezeket a szárny nélküli angyalokat BARÁTOKNAK nevezzük, AMILYEN TE
IS

  VAGY SZÁMOMRA.



  Küldd tovább ezt az üzenetet igaz barátaidnak, és ma este 11:11-kor

  egy jó dolog fog történni Veled, valami, amit már rég hallani
szeretnél. Ez

  nem vicc, valaki felkeres, vagy felhív, és olyasmit mond el Neked,
amit

  már nagyon vársz.


#727 Név: Kis Gábor 2011.12.02 20:06:14

Miért? -Azért!!


#726 Név: Kis Gábor 2011.12.02 20:04:30

Aranyköpések


#725 Név: Kis Gábor 2011.12.02 20:04:14

Aranyköpések.


#724 Név: Kis Gábor 2011.12.02 20:03:32

Kitartás...


#723 Név: Kis Gábor 2011.12.02 20:01:30

Na ez megmagyaraz mindent

 
 

Nemrégiben egy magyar és egy japán cég nyolcevezős versenyt rendezett a Dunán.

A verseny előtt mindkét csapat keményen edzett, hogy a lehető legjobb teljesítményt érjék el.

Mikor eljött a nagy nap, mindkét csapat tagjai nagyon jó formában voltak, mégis a japánok nyertek 1 km-es előnnyel.

A vereség igen érzékenyen érintette a magyar csapatot, teljesen mélypontra kerültek.

A felső vezetés úgy döntött, hogy feltétlenül kideríti a megsemmisítő vereség okát, ezért rögtön alkottak is egy team-et, akik ezen a projekten dolgoztak. Feladatuk az volt, hogy alaposan vizsgálják ki az ügyet, és megfelelő segítséget nyújtsanak.

A sok vizsgálat után kiderítették, hogy a japánoknál heten eveztek, s egy ember kormányzott, míg a magyar csapatnál egy ember evezett, és heten kormányoztak.

A felső vezetés erre rögtön igénybe vette egy tanácsadó cég szolgálatait, s arra kérte őket, készítsenek tanulmányt a magyar csapat struktúrájáról.


Jelentős költségek kifizetése után néhány hónap múlva a tanácsadó cég arra a következtetésre jutott, hogy a magyar csapatban túl sokan kormányoztak és túl kevesen eveztek.


A japánokkal szembeni következő vereséget elkerülendő megváltoztatták a csapat felépítését. Most négy kormányos volt, két főkormányos, egy kormányigazgató s egy ember evezett. Ezen kívül teljesítmény-értékelési rendszert vezettek be az evezősnél, hogy nagyobb teljesítményre ösztönözzék:
`Bővítenünk kell evezősünk feladatait és nagyobb felelősséggel kell felruházni.´

A következő évben a japánok nyertek, immár 2 km-es előnnyel. A vezetés elbocsátotta az evezőst a rossz teljesítménye miatt, eladták a csónakot is, és leállítottak mindenféle beruházást az evezést illetően.

A tanácsadó céget dicsérettel illették, a megtakarított pénzt pedig szétosztották a menedzsment tagjai között...

 


<< < [1] [2] [3] ... [480] [481] [482] ... [548] [549] [550] > >>