#5815 | Név: Kis Gábor | 2023.09.05 19:07:20 |
---|---|---|
Mesteri fotók | ||
Melléklet: Mester_fotok.pps |
#5814 | Név: Kis Gábor | 2023.09.04 19:49:01 | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
citrom az életmentő
|
#5813 | Név: Kis Gábor | 2023.08.31 17:45:30 |
---|---|---|
Híres falak
https://www.erdekesvilag.hu/a-leghiresebb-tortenelmi-falak-a-vilag-minden-tajarol/
Még belegondolni is rémes, hogy milyen rengeteg nyersanyagot és munkaerőt fektetett az emberiség ezekbe az építményekbe több mint 3000 éven át (bár bizonyosan sokkal régebb óta gyakorolta már,) de az előzőeket az aktuális utókor beépítette a saját falába...! Példa rá a sok-sok római pecsétes tégla a régi Óbuda rozoga vályogházaiban... Roppant érdekes összeállítás!
Falak épültek már az ősidők óta a települések védelmére. Az alább felsoroltak némelyike egy egész birodalmat védett a betolakodóktól.
Stoni fal, Horvátország
A Peljesac-félszigeten fekvő stoni fal a 14. században épült, miután a Ragusai Köztársaság 1334-ben megvásárolta a félszigetet.
A védelmi célokból épített fal a korabeli Európa legnagyobb szabású erőd-város projektje volt, melynek építése a feljegyzések szerint 18 hónapig tartott.
Először a félsziget egyik végétől a másikig terjedő védvonalat húzták fel, majd a félsziget déli részén lévő Ston és északi részén lévő Mali Ston városát építették fel.
Pelješacot az összesen öt és fél kilométer hosszú nagy fal választja el a szárazföldtől. A falat negyven toronnyal és öt erőddel erősítették meg. Az eredeti falból öt kilométernyi szakasz maradt fenn, a többi a 17. és 20. századi földrengésekben pusztult el.
Trója fala, Törökország
Homérosz Iliászából ismerhetjük Trója legendás városát, mely a mai Törökország északnyugati részén fekszik.
A területet Heinrich Schliemann kezdte feltárni az 1870-es években. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során. Trója VI. rétegének, a "homéroszi" Trójának városát 10 m magas fal védte, melynek kőből épült alja befelé dőlt, ezen állt a függőleges agyagfal.
A védművet két nagy bástya egészítette ki. Trója híres falai mai napig láthatók, számos turista keresi fel a romokat minden évben.
Hadrianus fala, Nagy-Britannia
A majdnem 2000 éves fal volt az első erődítmény Nagy-Britanniában. Hadrianus falát a római korban Britannia provincia határára építették, hogy megvédjék a Britanniai kolóniáikat a skót portyázó törzsektől.
Építését a római Hadrianus császár rendelte el 122-ben. A Corbridge-től Carlisle-ig húzódó 117 km hosszú mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles falat 9000 katona építette fel nyolc év alatt.
A falat kb. 1500 méterenként erődökkel egészítették ki. Két erőd között meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el. A Római Birodalom bukása után a helyiek a fal köveit elhordták házaik építéséhez. Bár ma már csak egyes szakaszai láthatók, Anglia egyik legnépszerűbb turistalátványossága ma is.
A Hadrianus fala részét képezi az UNESCO által nyilvántartott " A Római Birodalom Határai" elnevezés ű világörökségi csoporthelyszínnek.
Nagy Zimbabwe, Zimbabwe
A Nagy Zimbabwe egy komplex épületegyüttes, amelyet a 11-15. században a sona nép épített. A Zimbabwe szó jelentése "kőházak".
A falakat habarcs nélkül, szabályos sorokban elhelyezett, téglatest formára faragott gránittömbökből rakták ki.
Az építményeket nem fedték be, nincsenek íves szerkezetek, kupolák. A maradványok három épületegyüttesre oszthatók, amelyek az "Akropolisz", "Nagy karám"
és a "Romok völgye" fantázianeveket kapták.
A Nagy Zimbabwe hatalmas falrendszere az afrikai civilizáció legnagyobb kőből épült műve, mely 1986 óta az UNESCO kulturális Világörökségének része.
Sacsayhuaman, Peru
Az Inka Birodalom fővárosával, Cuzcóval egyetemben a Sacsayhuaman falkomplexum 1983 óta a Világörökség részét képezi.
A hatalmas formára vágott kövekből álló fal, kötőanyag nélkül, egymáshoz szorosan illeszkedik.
A fal egyes részei teraszosan egy, a város fölé magasodó dombon helyezkednek el nehezen áthatolható labirintusként, így valószínűsíthető, hogy egykoron erőd funkcióját töltötte be az építmény.
A szakértők szerint a falrendszernek rituális szerepe is volt - nevének jelentése: a Nap háza -, és egy
Nap-templomot is magában foglalt. A spanyolok kőforrásként használták a falrendszert, hogy azok építőanyagként a gazdag spanyol telepesek házait gazdagítsa.
Az a tény azonban, hogy Sacsayhuaman nagyobb része még napjainkban is áll annak köszönhető, hogy hatalmas köveit (átlagosan 50 tonnát nyomnak, de nem egy közülük meghaladja a 120 tonnát)
a spanyolok sem voltak képesek megmozdítani. Kifaragásukhoz és megmozdításukhoz szinte földöntúli erőt kellett kifejteni.
Babiloni fal, Irak
Babilon több százezer lakosának biztonságát óvó hatalmas falrendszerről Hérodotosz így írt: " A falak tetején egymással szemben emeletes épületeket húztak fel, közöttük pedig egy négyes fogatnak is elegendő utat hagytak. A falakon körben száz torony áll, amelyek, akárcsak az ajtók és küszöbök, bronzból készültek. "A régészeti leletek tanúbizonysága szerint a külső falak mintegy 8 kilométer hosszúak voltak. A város nagyobb része az Eufrátesz bal partján feküdt, de a túlsó oldalra is átterjedt, a közlekedést híd könnyítette meg.
A két királyi palota (az északi és déli palota) közvetlenül a folyóparton, a belső fal két oldalán helyezkedett el.
Mellettük állt a világhírű Istár-kapu, amelynek ma már csak 15 méter mély, téglákból álló alapozása és égetett cserepei maradtak meg.
Ezeket összeállítva a kapu rekonstruált magassága 14,3 méter lehetett. A rajta látható állatábrázolások (Adad bikái és Marduk sárkányai) máztalan, bitumenbe ágyazott téglákból álltak a talajszint közelében, feljebb pedig domborműves, mázas téglákból.
Az ősi Mezopotámiai városállam Istári kapuja az eredeti ókori világ csodái között is szerepelt, rekonstruált mását a berlini Pergamon Museumban tekinthetjük meg.
Siratófal/nyugati fal, Jeruzsálem
Siratófal más néven Nyugati Fal a második templom idejéből (Kr. e. 516 - Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben.
A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását, míg a Nyugati Fal név pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta.
Szent hellyé azért vált, mert közel esik a Templom-hegyi Szentélyek Szentélyéhez, a zsidó vallás legszentebb helyéhez.
Aurelianus fala, Róma
Rómát, mint a legtöbb várost az ókorban, fal vette körül. Ezek a falak a város terjeszkedésével a történelem során máshova kerültek illetve újak épültek.
Az egyik ilyen városfal, melyet Aurelianus császár építette a 3. században, a betörő barbárok ellen és az akkori Rómát vette körbe.
A Róma hét dombját körülvevő falak hihetetlen nagyok voltak, a 8 méter magas 3 méter széles falon 30 méterenként egy őr állt.
Ez a fal nagyjából még ma is épen van, és látogatható is.
Ávila fala, Spanyolország
Az 1130 m-es magasságban fekvő spanyolországi Avilát három oldalról hegyek határolják.
Története a római időkig nyúlik vissza, a mórok elfoglalták majd VI. Alfonz 1038-ban végleg visszafoglalta.
A román stílusú 88 gránitbástyával megerősített 9 kaput magába foglaló monumentális városfalat 1090 körül kezdték építeni.
Az óvárost körülvevő fal, a mai napig jól karbantartott, eredeti állapotában van. Spanyolországban ez az egyetlen olyan város, melynek teljes egészében megmaradt a városfala.
Konstantinápoly, Törökország
Konstantinápoly falai, melyek a mai Isztambul terültén állnak, egykoron teljesen körbevették a várost, még a tenger felőli oldalon is.
Nagy Konstantin vezetésével 413-ban kezdődött meg a nagyszabású városfal-építkezés, amivel biztosítani akarta a külső városrészek védelmét.
Akkoriban a birodalom nehéz harcokat vívott a hunokkal. A városfal nem sikerült túl jól, hiszen a 447-es földrengés a 96 tornyából 57-et ledöntött.
A helyreállítás nem tartott sokáig: két hónap alatt végeztek a restaurálással. A helyreállított védőrendszer 20 km hosszú volt, a külső falak 8 méter, míg a belsők 12 méter magasak voltak.
A város elfoglalásához a törököknek ezt kellett áttörniük.
Kínai Nagy Fal, Kína
A Kínai Nagy Fal építése i.e. 210 körül kezdődött, a legutolsó szakaszokat az 1600-as években építették, ezeknek a maradványai azok, amelyek ma a turisták számára is bejárhatók.
A kínai uralkodók által építtetett fal feladata volt, hogy megvédje a Kínai Birodalom északi határait a nomád törzsek betörésétől.
Becslések szerint leghosszabb kiterjedésekor elérte a 10.000 kilométert. Ma ennek nagyjából a fele látható, és csak igen kicsi szakasza látogatható. 1987 óta a világörökség része.
|
#5812 | Név: Kis Gábor | 2023.08.29 19:42:10 |
---|---|---|
------------------ |
#5811 | Név: Kis Gábor | 2023.08.27 21:36:23 |
---|---|---|
Churchill otthona, | ||
Melléklet: Churchill_otthona.ppsx |
#5810 | Név: Kis Gábor | 2023.08.23 20:44:31 | |
---|---|---|---|
A hagyma kultúrtörténete A hagymát több mint 4000 évvel ezelőtt már fogyasztották. Az egyiptomiak i.e 3200 körül, de lehet még korábban háziasították a közép-ázsiai hegyekben vadon élő fajtákat. Mivel felismerték gyógyító és erősítő hatását a piramis-építő munkásoknak is adtak bőven hagymát és fokhagymát. A növekedés és termékenység szimbóluma is, a piramisok falain számos hagymás festmény is bizonyítja elterjedtségét. Tutanhamonon fáraó sírjában is találtak belőlük. A híres görög orvos Hippokratész is előírta a hagymát, mint vizelethajtó, seb- és tüdőgyulladást gyógyító orvosságot. A Szentírás szerint az Ígéret Földjére vándorló izraelitáknak, megszokott fűszereik közül leginkább a hagyma hiányzott. Mózes imádkozott Istenhez és népét utasította, hogy Egyiptomból szerezzék be ezt és az egyéb konyhakerti növényeket. A középkorban már Európában is honos a hagyma, Kolumbusz Kristóf hozta magával Amerikából. Ott az indián őslakosok termesztették. A középkorban is ismerték gyógyító hatását, álmatlanság ellen szeletelt hagymát tettek a párna alá. A második világháborúban a szláv katonák sebfertőtlenítésre használták a hagymát. Magyarországon a középkortól termesztik folyamatosan. Legjelentősebb termőhelye Makó környéke, a makói vöröshagyma mára hungarikum és jelentős exportcikk. Az értékes lila hagyma A lilahagyma igazi C-vitamin bomba, és jelentős mennyiségű B-vitamint is tartalmaz. Megfázás esetén illóolajai jól tisztítják az orrot. A lila hagyma csökkenti a vércukorszintet, ezen kívül vizelethajtó hatása is ismert. A kvercetin vörös testvéréhez hasonlóan szintén megtalálható benne, sőt, a lila hagymából szívódik fel legkönnyebben. A fentieken túl a vegyület gátolja a ráksejtek szaporodását is. Emellett egy másik igen fontos vegyület, az orotsav biztos forrásaként is tekinthetünk a lila hagymára. Bár sok növényi és állati eredetű élelmiszerben megtalálható, a hagymás zöldségek tartalmazzák a legnagyobb koncentrációban. A vegyület leglényegesebb tulajdonsága, hogy segíti a májat a szervezet méregtelenítésében. Ennek köszönhetően pedig növeli a szervezet fizikai erőnlétét, és a pattanások kialakulását is megelőzi. A lila hagyma gyógyító hatása sokkal erősebb, mint a többié. A többi hagymaféle is segítség a rák elleni küzdelemben, csak mértékében kevésbé. Az ok: két antioxidáns, a quercetin és az antocianin a lila hagymában található legnagyobb mennyiségben. Az antocianin adja a gyümölcsök és zöldségek színét. Tehát a legsötétebb, legerősebb színűekben több található, mint a világosabbakban. A antocianin növeli a quercetin hatását a rákot okozó szabad gyökök elleni harcban.
|
#5809 | Név: Kis Gábor | 2023.08.20 20:21:00 |
---|---|---|
Ülj melléjük | ||
Melléklet: lj_mellejuk._2014.pps |
#5808 | Név: Kis Gábor | 2023.08.13 20:37:22 |
---|---|---|