A jómódú gazda, és a szegény ember üzletet kötött. A gazda minden héten ad két kiló túrót a szegény embernek, aki pedig viszonzásul két kiló összegyűjtött mézet ad.... Ment az üzlet rendben jó ideig, amíg egyszer csak a gazda arra gondolt, hogy bizony nem minden ember tisztességes, és meg kellene mérni, amit kap. Mikor legközelebb vitte a túrót és néhány perc múlva megkapta a mézet, azt hazavitte és a pontos mérlegén megmérte - hát csak másfél kiló volt. Felháborodva ment a szegény emberhez és indulatosan a szemére vetette, hogy becsapta őt.

A szegény ember lehajtotta fejét és így szólt: - Nagyon sajnálom, hogy így történt, de én nagyon szegény ember vagyok. Egy kétserpenyős mérleget még tudtam szerezni, de súlyokra már nem volt pénzem. Így hát, amikor megkaptam magától a túrót és kivittem a kamrába, rátettem a mérleg serpenyőjére és a másik serpenyőbe kimértem az azonos súlyú mézet.

A gazdag roppant módon elszégyellte magát és hazament.

Mindig a csaló háborodik fel a legjobban.......ugye????  

(Csak ma már a csaló nem szégyelli magát)