2013. 08. 29.
Minden városnak megvannak a maga titkai. Emlékművek, romok, lőtt sebek régi épületek elfeledett falain, fák, erkélyek, amelyekről egykor hírességek mondtak beszédet. A cikkben hét olyan híres budapesti titkot osztunk meg veletek, amelyeket hírnevük ellenére, kevesen ismernek még az igazán tájékozott budapestiek körében is
Török András
Az ezüst szeg
1896-ban, a Milleniumi ünnepségek idején nyitották meg a Szabadság hidat, amelybe az utolsó szöget az akkori király ütötte be. Persze mindezt nem szó szerint kell érteni, igazából arról van szó, hogy egy a pesti oldalon lévő sátorban lenyomta a gombot, amely beindította a 45 tonnás "hídverő" kalapácsot. A híres, F. J. kezdőbetűkkel ékesített szöget az első világháborúban ellopták, de gyorsan pótolták is. A mai alumínium verziót egy üvegbúra őrzi, így egyáltalán nem olyan egyszerű észrevenni. Segítünk! A híd déli felén található, a pesti oldalon.
Mussolini ajándéka
Bárki könnyen felidézheti, hogy a Nemzeti Múzeum kertjében van egy tucatnyi szobor és emlékmű is. A leginkább rejtélyeset, amely az 1848-as forradalom és szabadságharc ikonikus helyszínévé vált, a múzeum épületétől balra találjuk, egészen közel a lépcsőkhöz. Az említett szobor egykor Rómában, a Forum romanum területén foglalt helyet. A kommunista időkre datálható velős bemutatása pedig így hangzik: "Az olasz nép ajándéka". Egészen pontosan Benito Mussolini ajándékáról van szó, így talán érthető az őrült dizájn..
A 70-es troli
A budapesti trolik számozása 70-től 83-ig terjed, így elsőre nem úgy tűnik, hogy bármi is megfejtésre várat ezen a fronton. De ássunk egy kicsit mélyebbre! A második világháború után, AZ első troli 1949. december 21-én indult útjára, Sztálin 70. születésnapján, és bármilyen hihetetlenül is hangzik, de a számozást éppen a "csodálatunk kifejezéseként " kapta. Ez a tragikomikus tény már csaknem a feledés homályába merült, bár nem sokkal az 1956-OS forradalom 50. évfordulója előtt egy maréknyi csoport a szám megváltoztatásáért kardoskodott. Amint láthatjuk, nem sok sikerrel.
A Palazzo Strozzi másolata
Budapest vonzerejének egyik ritkán emlegetett titka a másolásban rejlik, persze ezt egyfajta tiszteletadásként is értelmezhetjük. Kevesen tudják például, hogy az Oktogon közelében, a Teréz körút 13. alatt található, földszinti házasságkötő teremmel megspékelt épület a firenzei Palazzo Strozzi kisebb, de annál pontosabb mása. A néhány emeletnyi belvárosi Firenzét gróf Batthyány Gézának és a New York-palotát is jegyző Hauszmann Alajosnak köszönhetjük. Előbbi az Oktogon-közeli telek tulajdonosa, illetve a Palazzo Strazzi őszinte híve volt, utóbbi pedig furcsa megrendelésekhez szokott építész, így Batthyány felkérését sem utasította vissza. A többi, ahogy mondani szokták, már történelem.
Egy kőkemény túlélő
Ritka az olyan ember, akit ne nyűgözne le az Erzsébet tér impozáns szökőkútja. A három medencéből álló Danubius-kutat négy szobor díszíti: a tetejét ékesítő férfi alak a Dunát, a három női alak pedig a mellékfolyókat - Tisza, Dráva és Száva - szimbolizálja. A jelenlegi kút csupán másolat, ugyanis az eredeti verzió, amely egykor a Kálvin tér közepén csobogott, elpusztult a háborúban. A bombázásokat kettő szobor élte túl, amelyet a Kálvin tér legrégebbi épületének belső udvarában, a Ráday utca felől, illetve a Hadtörténeti múzeum udvarán csodálhat meg a nagyérdemű.
Gyöngy és pipa - akár két tojás
Miféle üzlet az, ahol, ha úgy tartja kedvünk, pipát és gyöngyöt is vehetünk? A válasz közelebb van, mint gondolnánk - a fantáziavilágunk helyett a Régiposta utcában, ugyanis Iitt található a 130 éves, kalandos múltra visszatekintő Gallwitz. A történelem minden viharát átvészelő, sokoldalú pipaboltot - amely az államosítás után sokáig a Gallwitz-család Haris közi lakásában üzemelt - jelenleg az alapító Gallwitz Lipót ükunokája vezeti. A furcsaságot tovább tetézi, hogy online is rendelhetünk pipát, és az üzleti profil immár mahjonggal és sétabotokkal is bővült. A régi reklámok rajongóinak kötelező a Gallwitz honlapján fellelhető marketing-dinoszaurusz, azaz egy 1945-ös reklámfilm.
Harangtorony Isten Garázsában
A két háború közötti időszakban sem volt zavartalan a budapesti béke, ugyanis a Bauhaus és a neobarokk ádáz harcot vívott az építészeti stílusok trónjáért. A modernista Jézus Szíve plébánia - amely 1937-ben, Árkay Bertalan tervei alapján készült el a Csaba utca és a Maros utca sarkán - legszembetűnőbb jellemzője a szeparált harangtorony. Az elsőre furcsának tűnő megoldás mögött logikus ok rejtőzik, egész pontosan a plébánia alatt csordogáló Ördög-árok. A szakemberek és a műértők már az első pillanattól fogva rajongtak a templomért, ám a katolikus egyház kevésbé bizonyult lelkesnek, egy ismeretlen szerző rá is aggatta a plébániára az Isten Garázsa gúnynevet.
