. Melyik volt Sissi kedvenc széke? Mennyibe került egy jegy? Mi köze az operának az alföldi betyárokhoz? A 130 éves Operaház legendáit gyűjtöttük össze.
1.) A Dalszínház utca és környéke a kor legolcsóbb telke volt, ahol egyes visszaemlékezések szerint az Alföldről elkergetett betyárok húzták meg magukat.
2.) Podmaniczky Frigyes kizárólag töltött fegyverrel volt hajlandó az Operaház leendő telkére látogatni.
3.) Ybl Miklós eredetileg az épületterveket elbíráló zsűri tagja lett volna. Vázlatai végül olyan jól sikerültek, hogy ő kapta meg a tervezés jogát, kedvéért még a költségvetést is hajlandóak voltak megemelni.
4.) Ferenc József ugyan támogatta a budapesti operaház tervét, ám kikötötte: nem lehet nagyobb a bécsinél. A legenda úgy tartja, mikor eljött a megnyitóra, azt mondta: "valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet."
5.) A királyi pár számára külön bejáratot készítettek, amit csak ők használhattak. A főbejáraton az előkelőségek érkeztek, az oldalsó bejáraton pedig a szegényebbek, akik kizárólag a harmadik emeleten foglalhattak helyet.
6.) Egy belépőjegy két ló árával vetekedett
7.) Sissi kedvenc széke a színpad bal oldalán található proszcénium páholy volt. Noha erről a helyről aszínpad egy része egyáltalán nem látható, a királyné azért szeretett itt ülni, mivel őt mindenki jól láthatta
8.) Mai napig könnyedén kideríthető, hogy hol használtak az épületben műmárványt, ez ugyanis nem olyan hideg, mint az igazi márvány.
9.) A királyi páholyba ma is mindössze négy ember teheti be a lábát: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök,... és a takarítónő.
10.) Az udvari etikett szerint a királyi párnak tilos volt jobbra-balra nézelődnie, ezért a lépcsősor tetején egy hatalmas tükröt helyeztek el, amelyből jól szemügyre vehették az Operaház belső terét. Állítólag ez a tükör volt Sissi kedvence, mivel ebben karcsúbbnak látta magát.
11.) Az Operaház Európa egyik legjobb akusztikájú színházterme, köszönhetően többek között a patkó alakú nézőtérnek, az előszeretettel alkalmazott faburkolásnak és a nézőtér alatt futó szellőzőrendszernek. A kiváló hangzást segítik még a némileg keménynek mondható székek is, amelyek ugyan kissé kényelmetlennek tűnhetnek, ám az is igaz, hogy a nézők nem alszanak el rajtuk könnyen.
12.) A nézőtér A zene megdicsőülése című mennyezeti freskója Lotz Károly alkotása, aki állítólag saját magát is belefestette a képbe Zeuszként, míg Aphrodité vonásaiban lányára ismerhetünk.
Operaház (fotó: Adrián Zoltán, Fidelio)
13.) A közel 2 tonnás csillárt mai napig kézi csörlővel engedik le, ha égőket kell cserélni. Az áram bevezetése előtt gázvilágítást használtak, ezért hogy ne sérüljön a mennyezeti freskó, pár méterrel lejjebb engedték, ami miatt harmadik emeletről alig lehetett látni a színpadot.
14.) Az Operaház színpada a korban rendkívül korszerűnek számított, ugyanis a gyúlékony fa helyett a lehető legtöbb fémet használták fel építésekor. Ennek ellenére két vasfüggöny is található a színpad fölött.
15.) A székeket igyekeztek egymáshoz képest a lehető legszellősebben elhelyezni. Ugyan így jelentős bevételtől esett el az Operaház, egyes visszaemlékezések szerint ennek volt köszönhető, hogy amikor egy alkalommal kigyulladt a függöny, nem tört ki azon nyomban pánik a nézőtéren.
16.) Az épület belső díszítésénél az aranyozáshoz a papírnál is vékonyabb aranylemezeket használtak, amelyeket mókusszőr-ecsettel vittek fel a felületre (kézzel érintve ugyanis egyből szétporladt volna). Ennek a volt köszönhető, hogy a nézőtér aranyozásához például mindössze 2 kg aranyra volt szükség.
17.) Ybl Miklós öszhonoráriuma 156 000 forint volt. Egy korabeli munkás napi 2 forintot keresett.