Vészjósló forgatókönyv: az oroszok napokon belül elfoglalnák a Baltikumot
HIRDETÉS
2016-02-05 11:01:01
Az Oroszország által jelentett fokozott katonai veszélyre hivatkozva az Egyesült Államok az ősszel kezdődő új költségvetési évben megnégyszerezi az Európában lévő csapatai kiképzésére és fegyverzetére fordított összeget. Ez még így is csak 3,4 milliárd dollár lesz, töredéke a Pentagon 583 milliárdos büdzséjének.
HIRDETÉS
A londoni Daily Mail cikke szerint háború esetén az orosz csapatok 36-60 óra alatt megtörnék a NATO balti erőinek ellenállását és el tudnák foglalni Rigát, Tallinnt, illetve Vilniust. A Nyugat egyetlen választási lehetősége ezután már csak egy megkésett nukleáris csapás lenne, a frontra vezényelt erősítés is csak arra lenne elég, hogy megakadályozzák a további orosz térnyerést.
A 2014-ben és 2015-ben végzett amerikai számítások szerint az oroszok 27 gépesített, nehéz harckocsikkal megerősített zászlóaljával szemben csupán összesen tizenkét, közte a három balti ország hadseregeinek hét, könnyű fegyverzetű zászlóalja állna. Ahhoz, hogy a baltiak ki tudjanak tartani a lényegi NATO-erők megérkezéséig, főleg harckocsikra és légierőre, összesen hét dandárra (ezekből három páncélosra) lenne szükség. Ez évente 2,7 milliárd dollárba kerülne, ami – tette hozzá a Daily Mail – aligha elviselhetetlen teher a NATO-országok több mint ezer milliárd dolláros összesített védelmi költségvetéséhez és évi 35 ezer milliárd dolláros GDP-jéhez képest.
A vészjósló forgatókönyvet aligha véletlenül juttatták el éppen most a londoni bulvárlaphoz: Ash Carter amerikai védelmi miniszter kedden jelentette be, hogy az ősszel kezdődő 2017-es pénzügyi évben az idei 789 millió dollárról 3,4 milliárdra emelik az Európában állomásozó amerikai csapatok kiképzésére és fegyverzetére fordítandó összeget. Az amerikaiak egy páncélos dandárt rotálnának a szövetség keleti határainak közelében – ez a nyugati értelmezés szerint még nem sértené meg a Moszkvával az állandó NATO-csapatok térségbeli tilalmáról kötött megállapodást. Varsóban és a balti országokban ez utóbbi szempontot nem veszik túl komolyan, szerintük az oroszok a Krím megszállásával és a kelet-ukrajnai agresszióval már úgyis megsértették az egyezséget.
HIRDETÉS
OLVASÓLISTA
KULTÚRA
Világhírről álmodik a tízéves bluesgitáros
VÉLEMÉNY
VÉLEMÉNY
BELFÖLD
A kormány nem tudta megosztani a tanárokat
BELFÖLD
Kivágják a védett kastélypark fáit
Érdekel|
|
|
A tavaly szeptemberi magyar–amerikai hadgyakorlat után Győrben |
Bár az első hírek szerint a páncélosdandár Romániában és Magyarországon is állomásozhatna, Washingtonban később pontosították, hogy a telepítésről még senkivel nem tárgyalnak. A potenciálisan érintett országok közül a lengyelek, a baltiak és a románok azonnal üdvözölték a bejelentést, a magyar kormány nem mutatott különösebb érdeklődést, míg orosz részről óvatos, de határozott ellenlépéseket helyeztek kilátásba.
A helyzet kétségkívül fonák: az orosz fenyegetés az Ukrajna elleni agresszión túl a magas olajárak mellett végrehajtott haderőfejlesztési program miatt nőtt meg, erre válaszol a NATO most, amikor az energiahordozók árának esése miatt Moszkvának nincs pénze újabb fegyverkezési fordulóra. Különben is, mint azt egy orosz katonai folyóirat főszerkesztője, Igor Korotcsenko nyilatkozta a New York Timesnak, Moszkvában emlékeznek rá, hogyan végződött a fegyverkezési verseny a Szovjetunió számára. „Kétszer nem fogjuk elkövetni ugyanazt a hibát” – mondta a szakértő.
A Népszabadság által megkérdezett források emlékeztettek rá, hogy az amerikaiak már korábban Magyarországra telepítettek négy nehézharckocsit és néhány más páncélozott harcjárművet, hogy a különböző gyakorlatok kedvéért ne kelljen mindig új haditechnikát magukkal hozni. Másrészt a Pentagonnak az iraki és afganisztáni csapatkivonás után embere, fegyverzete és pénze is van az új feladatokra, illetve a katonák rendszeres minősítéséhez is kellenek a külföldi hadgyakorlatok. Nem világos, hogy a 2017-re kért 3,4 milliárd dollár egyszeri összeg, vagy ezentúl folyamatosan a korábbi források többszörösével számolnak. Erről amúgy is már a jövő januárban felálló új adminisztráció dönt.
Közben újra erősödnek az önálló európai védelmi erő felállítását sürgető hangok, amelyekhez immár Tony Blair volt brit kormányfő és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is csatlakozott. A NATO brüsszeli központjában ezzel azt szögezik szembe, hogy a tagállamok zöme amúgy sem teljesíti azt a vállalást, hogy a GDP két százalékára növelik védelmi kiadásaikat. Magyarország még ebben a gyenge mezőnyben is alulteljesít: miközben a kormány folyton a migrációs és terrorfenyegetésről beszél, a magyar költségvetésben a védelmi kiadások csak a GDP 0,8-0,9 százalékát teszik ki.
NATO
OROSZORSZÁG
HADERŐ
KATONASÁG
MEGOSZTOMTWITTERKINYOMTATOMEMAIL