Aki balfék az balfék.

Megdöbentő, de valós trükk!!

--------------
1) Végeredmény
--------------
Hazamegy Pistike a focimeccsről, és büszkén újságolja:
- Képzeld, Papa, két gólt is rúgtam!
- Nagyszerű. És mennyi lett a végeredmény?
- 1:1.

-----------------
2) Szex a moziban
-----------------
Fiatal pár jön ki a moziból. Megszólal a fiú sejtelmes hangon:
- Tudod mit csinálunk, ha hazaérünk?
- De hiszen a moziban már kétszer le****talak!
- Engem???

--------------
3) Móricka sír
--------------
- Miért sírsz, kisfiam? - kérdi a szomszéd néni Mórickát.
- Mert apa verést ígért az ikertetvéremnek!
- Ilyen jószívű testvér vagy? Ennyire sajnálod?
- Dehogy! Csak apa sosem tud minket megkülönböztetni.

---------------
4) Három - Négy
---------------
A medve járkál az erdőben, és egyszer csak meghallja hogy valaki hangosan
számol a bokorban. 1,2,3,4,5,6,7. Egyszercsak előpattan a nyuszika. A medve
egyből megkérdezi, hogy mit csinált Ő ott bent.
- Hát tudod medve, 1-re levetkőzöm, 2-re a csajom is 3-ra bedugom, 4-re
kihúzom, 5-re felöltözöm, 6-ra a csajom is, 7-re elbúcsúzunk.

Másnap a nyuszika megy az erdőben, a medve háza előtt csak ezt hallja
egyfolytában, 3-4, 3-4, 3-4!

------------------
5) Fiatal házaspár
------------------
Egy fiatal házaspár éppen visszatérve a nászútról meglátogatja az
háziorvosukat.
Panaszkodik a férj:
- Doktor úr, már több mint 2 hete házasok vagyunk és még mindig nem tudom
mit kell csinálni.
- Na jó, figyeljen ide, megmutatom!
A doktor mondja a feleségnek, hogy vetkőzzön le és feküdjön le a díványra -
ő is levetkőzik és bemutatja a férjnek mit kell csinálni.
- Szóval megfigyelt engem? Minden világos?
- Igen doktor úr - csak azt nem tudom mit kell csinálni ha maga épp nem ér
rá!

-----------------
1) Döglött hangya
-----------------
Móricka új órát kap, de az pár nap után megáll. Erre Móricka szétszedi az
órát, és egy döglött hangya esik ki belőle. Felsóhajt:
- Na ja, meghalt a gépész!

-----------------
2) Abszolút irigy
-----------------
- Ki az abszolút irigy?
- ???
- Aki azért nem kefél, hogy a másik ne élvezzen.

----------
3) Favágók
----------
Öreg székely meg a fia fát vágnak.
A fiú odasuhint, hát véletlenül levágja az apja lábát.
Erre az öreg:
- Áron, még egy ilyen és seggbe rúglak!

-------
4) Mise
-------
A falusi templomba betéved egy parasztbácsi. Leül, és elkezd nézelődni.
Amikor elérkezik a mise ideje, a pap megkérdi tőle:
- Csak egyedül van itt, azért megtartsam a misét?
Erre a bácsi:
- Én nem vagyok nagyon okos, de ha kimegyek az ólba, és csak az egyik
disznó jön a vályúhoz, azért megetetem azt az egyet is!
A pap erre megtartja a misét, egészen belelkesedik, cifrázza kedvére.
Két óra múlva megszólal az öreg paraszt:
- Hát atyám, én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy ha csak egy
disznó jön a vályúhoz, azért nem adom neki az összes moslékot...

------------
5) Csodababa
------------
Megszületik a kisbaba, és csodák-csodájára már beszélni is tud. Odaszól az
orvosnak:
- Maga az orvos?
- Igen, én vagyok - feleli döbbenten az orvos.
- A születés kicsit fájt, de azért jó munkát végzett! Hol van az édesanyám?
- Itt vagyok - feleli az anyja elhalóan.
- Nagyon jó volt a hasadban ilyen hosszú ideig. Köszönöm, hogy
megszülethettem! Apám is itt van?
- Igen, itt vagyok! - feleli büszén az apa.
- Gyere kicsit közelebb! - kéri a baba.
Az apa közelebb hajol, ekkor a baba elkezdi a mutatóujjával a férfi
homlokát ütögetni, és felkiált:
- Na, ugye milyen kellemetlen?!!

Virágos kertek

Egy kis remény, hogy lesz még nyár!!!!

Meglepi vár :-)

 Ezt nézd meg!

Kellemes ünnepeket!

Magyar karácsonyi hagyományok

A karácsony köztudottan a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus születésének megünnepléséről az első adatok a Kr. u. IV. századból vannak, a nyugati egyházból kiindult ünnepet Keleten később vették át. Ma minden keresztény országban, közösségben megünneplik Jézus születését, habár például az ortodox egyházban máig kisebb a karácsony jelentősége a húsvéthoz képest. Az ünnep december 25-re helyezése véglegesen Kr. u. 325-ben, a niceai (Közel-Kelet) zsinaton történt meg, ahol a hagyományok szerint maga Szent Miklós püspök (a „Mikulás”) is jelen volt, és ahol a kereszténységet tették meg a Római Birodalom államvallásának. A dátum nem Jézus születésének biztos dátuma, hanem egy korábbi pogány ünnepet, a „Legyőzhetetlen Nap” istenének ünnepét, melyet e napon tartottak a pogányok, kívánták háttérbe szorítani a kereszténység javára. A magyar nép természetesen csak a honfoglalás és az államalapítás után kezdte el ünnepelni a karácsonyt, a kereszténység felvételével párhuzamosan. Az utóbbi bő évszázad alatt a néprajzkutatók hatalmas mennyiségű adatot és folklórszöveget gyűjtöttek a magyar nyelvterületen a karácsonnyal kapcsolatban. Az alábbiakban néhány ma is létező szokás eredetét, hajdani falusi (paraszti) formáját tekintjük át.

Karácsonyfa-állítás

A karácsonyfa-állítás mai formájában viszonylag új eredetű szokás, előzményei azonban régi korokba nyúlnak vissza. A német hagyomány szerint az első karácsonyfát a XVI. században Luther Márton, az evangélikus egyház alapítója állította fel saját családja számára (miként állítólag az első adventi koszorút is ő készítette). Az mindenesetre biztos, hogy német nyelvterületről kezdett terjedni: az első adat karácsonyfa állítására a XVII. század elejéről Elzászból maradt fenn. A karácsonyfa a XIX. században indult világhódító útjára, mára az európai kultúrától befolyásolt keresztény területeken mindenütt állítanak karácsonyfát. Magyarországon először a főúri rétegeknél terjedt, majd a XIX. század végétől módosabb iparosoknál, parasztoknál, később fokozatosan a szegényebb parasztságnál is megjelent. A teljes vidéki Magyarországon azonban csak a XX. század közepére terjedt el. A hagyományos karácsonyfadíszek az alma, sütemények, gyertyák, gyümölcsök voltak, ezeket váltották fel később az üvegdíszek. Magyarországon a szocializmus idején érdekes szerepet kapott a karácsonyfa: a karácsony ünnepét „fenyő-ünnepnek” keresztelték át, így próbálták háttérbe szorítani az ünnep eredeti, vallásos jellegét. A Parlamentben például hatalmas karácsonyfa alatt rendeztek évente „fenyő-ünnepeket” az úttörőknek. Egyébként az 1970-es években már a maihoz hasonló méreteket öltött az otthonokba vásárolt karácsonyfák országos száma.

Ajándékozás

A karácsonyi ajándékozás is viszonylag új keletű szokás nálunk, habár ennek is vannak ókori előzményei, még a kereszténység előtti időkből is. Ekkor még, a rómaiaknál, újévhez (január 1.) kötődött a jelképes ajándékok egymásnak küldözgetése. Mivel később az egyházi év eleje és a karácsony egybeesett, sokáig nem beszélhetünk a karácsonyi és újévi ajándékozás szétválásáról. A hagyományos magyar paraszti környezetben főleg a szülők ajándékozták meg gyermekeiket karácsony alkalmából, az ajándékokat a karácsonyfa alá vagy rá tették. 1601-ből fennmaradt egy német ábrázolás, ahol Szent Kristóf vállán a kis Jézus ül, egyik kezében ajándékot tart. Kristóf kezében pedig – érdekes módon – lombos (!) fára aggatva kolbász, liba, italosüvegek és egyebek láthatók. Ez az adat a karácsonyfa és az ajándékozás elterjedtségéhez is fontos adalék. Az ajándékot hozó személy földöntúli volta régen is elterjedt gyermekhiedelem volt. A kis Jézus, mint ajándékhozó alakja Németországban jelent meg a kora újkorban, majd erről a területről a protestantizmus szorította ki. A karácsonyt családi jellegűvé egyébként a protestantizmus terjedése tette, így vált az ajándékozás is családi szokássá. Országonként eltérő, hogy a gyermekek hite szerint ki hozza az ajándékokat. Lényegében azonban az angol-amerikai Santa Claus, az orosz Gyed Maroz („Fagy Apó”) és a mi – nálunk december 6-án ajándékosztó – Mikulásunk mind Szent Miklós püspök valóságos alakjára és ismert legendájára vezethető vissza.

Kellemes karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog újévet kívánok Neked!

Dzsoni

Forrás: Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Bp., 1977-1982. alábbi címszavai:

Manga János: Karácsony. III. kötet 59-61. oldal

Györgyi Erzsébet: Karácsonyfa. III. kötet 61-62. oldal

Györgyi Erzsébet: Karácsonyi ajándék. III. kötet 63-64. oldal

Képek: Clip Art

Még hogy gyáva nyúl?!