Zemplén

Barátaimmal 2010. májusában jártam a Zempléni-hegység egy kis részét be, annak is csak főleg a keleti oldalát. Mint majd meglátja az olvasó, ez a vidék igen gazdag természeti és műemléki értékekben, elég nehéz is lenne néhány nap alatt bejárni, ahhoz minimum egy hét szükséges, hogy a legfontosabb utakat bejárjuk és helyeket megnézzük. Az 1800 négyzetkilométer kiterjedésű zempléni-hegység az Alföld északi peremén húzódó 220 km hosszúságú Északi-középhegység legkeletibb tagja, s egyben a régebbi elnevezésű Eperjes-Tokaji-hegylánc 52 kilométernyi déli szakaszaként a Kárpátok Magyarországon átnyúló része. A Hernád völgye, a Szerencs-patak, az országhatár, a Ronyva, a Bodrog-völgy és a Tisza által határolt hegység több kis tájra tagolódik. A Zempléni-hegység területileg legnagyobb és legjelentősebb tájegysége a Hernád, illetve a Bodrog-völgy, valamint az Erdőbényei-medence és a Bózsva-völgy között elterülő Háromhutai-csoport. Közel négyszög alakú rögdarab, mely maga is további rögök halmazából áll. Nevét onnan nyerte, hogy a rög középpontjában elhelyezkedő tektonikus medencékben három Huta nevű település található: Ó-, Közép- és Újhuta. A felszíni formák változatossága következtében a Háromhutai-hegycsoport a Zempléni-hegység tájképi szépségekben leggazdagabb, legvadregényesebb része. Legmagasabb pontja a Gergely-hegy 783 m magas csúcsa, továbbá a Borsó-hegy (747 m) és a Nagy-Péter-mennykő (709 m). Szinte külön csoportként hat a Sátoraljaújhelytől nyugatra elterülő kúpok sorozata - Sátor-hegy (460 m), magas-hegy (514 m), - melynek tagjai egyetlen vulkáni kráternek széttagolt maradványai. Ezeken a kúpokon a szakasos vulkáni tevékenység következtében létrejött réteges szerkezet jól tanulmányozható. Rögök sorozatából áll a Zempléni-hegység legészakibb része, a Bózsva-völgytől északra elterülő Nagy-Milic-csoport is. Központi magja az országhatáron fekvő Nagy-Milic (895 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, amelyből két hegycsoport nyúlik délre, közrefogva a Hegyköz medencéjét. A nyugati vonulat a Pál-hegy, Kánya-hegy és Fehér-hegyből, a keleti vonulat pedig a Tolvaj-hegy, a Hársas-hegy és Korom-hegyből áll. A 400-500 m magas csúcsokkal körülhatárolt Hegyköz kialakításában a denudáció játszotta a főszerepet, mely a riolittufába mélyítette a hegyköz medencéjét. Felszíne változatos, hullámos. Külön is említésre méltóak a Vilyvitány és Felsőregmec környékén emelkedő rögök, melyekben ókori rögdarabok találhatók a felszínen.*

Utunk első állomása a Bodrog és a Tisza találkozásánál található festői kis városka, mely a történelmi borvidék fővárosa, Tokaj volt. Nem hiába, 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett. A belvárosból indulva végigjárhatjuk a borospincéket, de közben megnézhetünk egy-két érdekességet is. Délről érkezve a városba még a Tisza-híd előtt a Bajcsy-Zsilinszky úton a Rákóczi-Dessewffy-kastély melett megyünk el. A hídat elhagyva a Bethlen Gábor utcán mehetünk be a belvárosba, ahol először a Városháza előtt megyünk el, majd balra a Katolikus Templomot hagyjuk el a Kossuth Lajos téren, ahol Bacchus-kút is áll. Innen nem messze a Bem utcában a Református Templom van, jobbra fordulva a Serház utcában a Zsinagógát, majd a Görög Katolikus Templomot fedezhetjük fel. A Katolikus Templomtól a temetőn keresztül a piros úton lehet a Tokaji-hegyre, azon belül az 528 méter magas Nagy-kopaszra felkapaszkodni - ahol a TV-torony is áll - ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Bodrog-közre és a Tisza illetve Tisza holtágai által átszött alföldi részekre is. Éppen ebben az időszakban tragikusan jelentős mértékű árvizek voltak Magyarországon, és a Bodrog-közt is teljesen elöntötte a folyó, ahogy azt a képeken is látni lehet.

Utunkat folytatva, Tokajtól északra, a Zemplén észak-keleti lábánál, a Bodrog partján csodálhattuk meg a református gimnáziumáról méltán híres Sárospatakot. Természetesen nem csak az 1531-ben alapított kollégiumáról híres a város, hanem a ma is elég jó állapotban lévő XVI. századi Rákóczi-várról is, amely büszkén néz a Bodrogra. Itt múzeum is várja a helyi néprajzot, mezőgazdaságot és történelmet érdeklőket, illetve egy panoptikum is kialakításra került a vártemplom mellett. A kollégiummal együtt alapított Nagykönyvtár régikönyv-gyűjteménye jó néhány könyv kuriózumot is tartalmaz. A várat a Bodrog hídjától nem messze találhatjuk meg, biztos senki nem téveszti el ezt a kiemelkedő alkotást. A vár mellett áll a Vártemplom, majd innen a Rákóczi Ferenc utcán elindulva, balra az Eötvös utcában van a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, a Fellegvár, és a Makovecz Imre által tervezett Művelődési Ház. A Rákóczi Ferenc, majd a Kazinczy utcán gyalogolva elérjük a Kisinternátust és a Református Kollégiumot. A Kazinczy utca végén, a kemping és termálfürdőtől a piros út vezet a régi Megyerhegyi malomkőbányához, azaz a tengerszemhez. Itt a riolittufából álló sziklákat kibányászták malomkő faragása céljából, és a bánya helyén a meredek sziklaperemek között megmaradt az esővíz, ezzel egy mély tavat alkotva. A tó néhol 6 méter mély, és e fölé mintegy 70 méter magasan emelkednek a sziklák. A piros úton továbbhaladva elérjük Károlyfalvát, ami már Sátoraljaújhelyhez tartozik. Innen a Bodrog mentén, vagy az erdőben piros - kék - piros - zöld utakon érhetjük el a következő város központját.

Következő állomás Sátoraljaújhely, régi Zemplén vármegye volt megyeszékhelye. A városba érve a Pataki utca - Kazinczy Ferenc utcán gyalogolva, jobbra a Bortemplom, balra a zsidó temető és a csodarabbi sírjánál mentünk el, majd a Nagytemplomot, a Városházát, és a Nimfás kutat néztük meg a város központjában. Deák Ferenc utcában a Pálos kolostor található V. István szobrával. Végül a temető után balra fordulva a Zemplémi Kalandparkot (2275 méter hosszú téli-nyári bobpálya) és Magyarország leghosszabb libegőjét látogattuk meg, amely 1332 méter hosszan viszi az utasokat az 514 méter magas Magas-hegyre. Innen a zöld jelzésen a Szár-hegyre, a kálváriákhoz lehet jutni. Korábban kisvasúti közlekedés is volt Sárospatak és Sátoraljaújhely között, egész pontosan Nyíregyházától Sárospatakig a Nyírségben és a Bodrogközben, valamint Sárospatak és Füzérkomlós között a Bodrog mentén, és a Zemplén észak-keleti lábánál. Pálházától Rostállóig ma is jár a kisvasút, bár az nem az 1980-ban felszámolt Hegyközi kisvasút szerves része volt. A kisvasút régi vonalát követve Széphalomra jutunk el, amely Kazinczy Ferenc szülőhelye, és sírját is találjuk meg a mauzóleumban. Itt építették fel a Magyar Nyelv Múzeum épületét Radványi György Ybl-díjas, sátoraljaújhelyi születésű építész, a Budapesti Műszaki Egyetem docense tervei alapján. A 2008 tavaszán megnyílt múzeumban egyelőre időszaki kiállítások láthatók. A múzeumban mára Magyarországon egyedüliként elfogadott finn-ugor elméleten alapuló nyelvtörténetet mutatják be, ahogy a kertjében lévő faszobron is látszik.

Innen nyugatra követve a régi kisvasutat Pálházára érkezünk, ahonnan egy kis bekötő úton jobbra fordulva a füzérradványi Károlyi-kastélyt lehet meglátogatni. A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett. ** Pálházáról kisvasúttal Rostálló felé lehet elérni a sziklaszirtre épített kőkapui vadászkastélyt, amely szállodává lett átalakítva. Mellette méregzöld színű tavon lehet csónakázni és horgászni. Innen a sárga úton a perlit kőtornyok és riolit sziklataréjok közt vándorolva Telkibányát érjük el, amely község nem csak a bezárt aranybányáiról, hanem a kopjafás temetőjééről is híres. Telkibányáról a piros úton érhetjük el Hollóházát és a Füzéri várat.

Utolsó állomás Füzér, ahol a különleges és védett vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat. Legkorábbi és legszebb fekvésű váraink egyike. Egy évig itt őrizték a magyar koronát. A festői várrom a Zempléni-hegység vonulataitól koszorúzott szik­lacsúcsra épült. Rekonstrukciója évek óta zajlik, így egyre többet megmutat régi képéből. Fokozatosan kibontakozik a vár XVII. századi képe, a rom újra bejárható, alaprajzában, részben rekonstruált tereiben, tömegében az egykori állapotot felidéző építménnyé válik. Lezajlott a gazdasági épületrész fennmaradt falainak állagvédelme, megkezdődött a lakópalota északi-északnyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója. **

Még meglátogattuk Hollóházát, mely hegyekkel és erdőkkel körülvett kis község híres a porcelánjáról. Településen látnivaló igazán nincs, a porcelángyár sem túl mutatós, inkább csak bakancsos túra alkalmával érdemes meglátogatni.

Remélem ismét sokat segítettem a zarándokoknak, hogy megtervezzék útjukat Magyarország gyönyörű tájain. Kellemes kirándulást!