Szigetköz

A Szigetköz Magyarország legnagyobb folyami szigete. A Nagy- vagy Öreg-Duna és a Dunakilitinél belőle kiágazó, Véneknél visszatorkolló Mosoni-Duna fogja közre. Területét keresztül-kasul behálózzák holtágak, erek, vízfolyások, nevét is innen kapta. A túloldali, szlovákiai Csallóköz mintájára nevezik Kiscsallóköznek is. A Szigetköz északnyugati fele a történelmi megyerendszerben Moson, délkeleti fele Győr vármegyéhez tartozott. Előbbi részt „Főtáj”-nak, utóbbit „Altáj”-nak is nevezték. Területén város nincs, a táj Mosonmagyaróvár és Győr vonzáskörzetéhez tartozott és tartozik. A Szigetköz a honfoglalás óta megtelepült terület, az árvizek gyakori pusztításai ellenére a középkorban viszonylag egyenletesen fejlődött a kultúrája. Újkori paraszti, polgárosodott kultúrájában sok késő középkori elemet őrzött meg. Az itt élők jellegzetes foglalkozása volt az aranymosás a Dunán, a halászat, a szántóföldi kertészet és a juhtartás. Az apró falvakban az öreg parasztházak egy része még őrzi barokkos, ívelt oromzatát, ami a táj jellegzetessége. A táj gazdag vadállományban: őz, szarvas, vaddisznó él itt. A Duna mellékágai kiválóan alkalmasak kajakozásra és kenuzásra, a kavicsbánya tavak pedig a horgászokat csalogatják. A táj történetének szomorú fejezete a Duna főágának 1992-es elterelése, melyet a csehszlovákok duzzasztómű építése miatt tettek, komoly károkat okozva az így kiszáradó magyarországi mellékágakban. A táji rehabilitáció 1998-ban indult meg, mára sok kis mellékágban újra van víz és élet. A Szigetköz földrajzának és néprajzának jeles kutatója volt Timaffy László.

Dunakiliti község nevezetessége a volt Batthyány-kastély, mely a nemrégiben boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László, a „szegények szemorvosa” szülőháza. Ezen kívül érdekes még a neogótikus római katolikus templom, előtte az 1896-ban ültetett millenniumi tölgyfa, valamint a fogadalmi kápolna, a Pogány-kastély és a félbe maradt duzzasztómű.

Halászi központjában áll a barokk római katolikus templom (1777.), melynek freskóit a híres osztrák mester, Franz Anton Maulbertsch tanítványai festették. A Mosoni-Duna partján csárda várja a vendégeket.

Hédervár község várkastélyáról nevezetes. A kastélyt a Héderváry család építtette a középkorban reneszánsz stílusban, később többször átalakították. Ma szállodaként működik. A faluban található középkori Boldogasszony-kápolna évszázadok óta búcsújáró hely. Ez a Khuen-Héderváry család temetkezési helye. A kápolna előtt áll az ország legidősebb fája, a 800 éves mocsári tölgy („Árpád-fa”). Egyedülálló érdekesség a közelmúltban készült krumplibogár-szobor.

Lipót ősi halászfalu a Szigetközben. Temploma a XVIII. században épült, ám mai faluképét jórészt az 1954-es árvíz után épült házak határozzák meg. A községtől északra 70 hektáros tündérrózsás morotva tó (holtág) terül el, a partján tanösvénnyel és madárfigyelő helyekkel. Híresek a Lipóti Pékség finom termékei. A falu fő vonzerejét elsősorban mégis termálfürdője adja.

Máriakálnok falu nevében is hordozza ősi búcsújáró hely jellegét. Csodatévő forrás fakad itt, mely mellé kápolnát építettek.

Mosonmagyaróvár a Szigetköz kapuja, a Mosoni-Duna partján fekszik, az osztrák határtól mindössze 15 kilométerre. Három település: Moson, Magyaróvár és Lucsony egyesülésével jött létre 1939-ben. Azonban a település ennél sokkal régibb: már a római korban katonai őrhely volt a birodalom határvonalán. A római település alapjaira épült a XIII. században a szabálytalan négyszög alaprajzú vár. Magyaróvár már a XIX-XX. század fordulóján Moson vármegye székhelye volt. A városban működik az ország egyik legrégibb alapítású mezőgazdasági főiskolája (1818.), az egykori vár épületében. A város nevezetességei még szép főúti lakóházai, két barokk temploma, a Hansági Múzeum és az Európa öt legjobb gyógyvize közé besorolt vízzel rendelkező gyógyfürdő. Ezen kívül a Deák téren áll Nepomuki Szt. János (a hajósok, vízimolnárok, utazók és a gyónási titok védőszentje) 1744-ben emelt szobra, ugyanezen a téren az egykori Habsburg főhercegi palota, mellette Habsburg Frigyes főherceg padon ülő szobra. Az Ipartelepen látható a Gyásztér, mely az 1956. október 26-i sortűz áldozatainak állít emléket.

Lébény község Győrtől északnyugatra, a Szigetköz szomszédságában fekszik. Nevezetessége a XIII. században Pot ispán által építtetett román stílusú Szent Jakab bazilika. Ez a templom Magyarország egyik legnagyobb méretű és legjelentősebb Árpád-kori műemléke. *