Pécs és környéke

Pécs a Dél-Dunántúl jelentősebb szellemi, kulturális és gazdasági központja, amely számos értékes műemléket őriz. A várost színes kulturális élete, színházai, múzeumai, a környék üdülőterületei idegenforgalmi központtá teszik.

Mecsek hegység tövében lévő város nevezetes műemléke a Világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák. Pécs számtalan keresztény emléket is őriz, ezek közül kiemelkedik a püspöki székesegyház.

A török uralom idejéből is több jelentős épület maradt fenn. A múlt emlékeit őrző gyűjtemények mellett számtalan képző- és iparművészeti múzeum is van a városban: így például a Vasarely Múzeum, a Csontváry Múzeum, Schaár Erzsébet szobrászművész Utcája, vagy a Zsolnay-gyár porcelánkiállítása.*

Pécs környékén több olyan település található, amely megdobogtatja mind a turisták, mind a pihenni vágyok, mind a gasztronomiai szépségekre kiéhezettek szívét. Ilyen település Orfű, Abaliget, Szigetvár, Almamellék, Komló, Magyaregregy, Bonyhád, Mecseknádasd, Pécsvárad, Zengővárkony, Harkány, Siklós, Villány, Bóly, Duna-Dráva Nemzeti Park (Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet), de akár még a Duna partján fekvő Mohács is.

Barátommal 2009 őszén látogattuk meg a várost és környékét. Sajnos Harkányról nem tudtam képet készíteni az időjárás miatt, de biztosítani tudok mindenkit, hogy nem lehet megúszni az ízületek felépülését, gyulladások és a pikkelysömör elmúltát, továbbá a záptojás szagot sem. Egyébként a külső medence közepén egy csodaszép Zsolnay porcelán szobor látható.

Ha valaki kedvet kapott a városlátogatásra, feltétlenül tekintse meg először madártávlatból. A város tulajdonképpen részben a Mecsekre épült, így nem kell sokáig egy magasabb pontot keresni, ahol átláthatjuk, mi is a helyzet Baranyában...
A körültekintést egy könnyű séta után a Tubes és a Misina tetején megtehetjük.

A Misinára és a Tubesre a Pécsről kifelé tartó 66-os úton kell északra tartani Árpádtető felé, onnan balra lehet kanyarodni a Tubes felé, illetve Tettye felöl is meg lehet közelíteni a Tubesről délre tartó úton. A Misina oldalában található a gyermekvasút a maga 1,2 km-es pályahosszával, amely az Állatkert és a Vidámpark között közlekedik.

Misinától kissé délre található Tettye. A Tettye, Pécs városának egyik legfestőibb tája. A középkorban malomszegnek, illetve Malomsédnek hívták. A magyarul derviskolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés. Itt több látnivaló is csalogatja látogatót, mint például a Pintér-kert, ahol Közép-Európa egyik legnagyobb arizónai ciprusa (Cupressus arizonica) és számtalan Magyarországon nem honos fenyő-, lombosfa- és cserjefaj él a kéthektáros arborétumban. Lemehetünk még a Mésztufabarlangba, és a Tettye parkjában a Szatmári György palotájának romjait, valamint több műalkotást, szökúkutat, térplasztikát is megnézhetünk. Itt látható többek között Lantos Ferenc festőművész 1969-70 között készült zománc képsora és a Török János keramikusművész által készített pirogránit szökőkút.

Egyelőre csak ennyi képpel és információval tudok szolgálni Pécsről, de így is hálát kell mondanom Laca barátomnak, fényképezőgépemnek és a www.vendegvaro.hu oldalnak.

De most térjünk rá Pécs környékére!

A Tubestől északra található a Melegmányi-völgy Természetvédelmi Terület, melynek meglátogatását túrázoknak mindeképpen ajánlom. A Középső-Mecsek legszebb szurdoka. Öreg tölgyesek, bükkösök, ritka, értékes növények találhatók itt. A fátyolvízesések a Melegmányi-patakot tagoló mésztufa lépcsőkön jönnek létre. A völgytől nyugatra található Orfű, amely az Orfűi-tó partján elterülő üdülőterület a Mecsek egyik medencéjében. A tó partján strand működik, vizén csónakázni, horgászni is lehet. Az Orfűi tótól északra a sokkal nagyobb kiterjedésű Pécsi tó található, majd a Herman Ottó-tó, és a Kovácsszájai-tó.

Szigetvár. A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül. A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat „Szigethi” néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, kinek udvarában élt 1541-ig Tinódi (1542-ig). 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. 15. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt. A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik:1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit. Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6–7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (1561-1566) alapították az Újvárost is. Az 1566-os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. A város a török uralom alatt előbb a budai majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja volt. 1689-ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett. Lakossága 1891-ben 5078 fő volt. Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják. A település az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegyéhez tartozott, ekkor csatolták át a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez. Városi rangot 1966-ban kapott. Az Országgyűlés 2011-ben – Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságáért, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatásáért – Szigetvár városnak a „Leghősiesebb Város” („Civitas Invicta”) címet adományozza.

Nevezetességek

Vár (múzeum) - A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el. Turbéki kegytemplom - Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában. I. Szulejmán türbéjét a 17. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. Római katolikus templom A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták. Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt.) Római katolikus templom (eredetileg török dzsámi, később barokk stílusban átépítették, a híres bécsi festő, Dorfmeister freskója díszíti). Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő: 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban. Zrínyi tér a város egyik jelképévé vált Oroszlán szoborral, Vigadó, épült 1994-ben Makovecz Imre tervei alapján, Salamon-ház, Polák-kastély, Magyar–Török Barátság Parkja a város határában, török-ház (karavánszeráj), Sóház.

Az Almamelléki Állami Erdei Vasút Almamellék község volt nagyvasúti állomásától (MÁV elbontott Kaposvár–Szigetvár-vonala) kiinduló, 600 mm nyomközű erdei vasút. Jelenleg egy működő fővonalból áll, melynek végpontja Sasrétpuszta. A lukafai szárnyvonalat pár éve menetrend szerinti üzemen kívül helyezték, de nem bontották el, járható. A terecsényi szárnyvonalból mára csak egy csonkavágány maradt meg. A Zselic dombjai között, egy hosszan elnyúló völgy közepén található vadászkastélyt a Biedermann család építtette a 20. század elején. A báró érdeme a jelenleg is üzemelő Almamellék - Sasrét nyomvonalú erdei kisvasút is. Az almamelléki állomásépületben az Erdei Vasút Múzeum a környék élővilágát és a századelő erdőgazdálkodását szemlélteti. A ház melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, melyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források tesznek még izgalmasabbá.

Ibafai pipamúzeum . A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki a 19. században négy évtizeden át volt a falu plébánosa, szeretett pipázni. Ez adta az ötletet egy újságíró barátjának a nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa”. Ebből a mondókából lett később (1931-ben) operettsláger, viszont az akkori plébánosnak nem volt pipája, ezért a hívek megajándékozták egy szép darabbal. Ez indította el a hagyományt és a pipák gyűjtését, majd a Janus Pannonius Múzeum 1968-ban egy pipatörténeti kiállítást hozott létre Ibafán. Jelenlegi formáját az 1989-es újrarendezés során kapta. A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint például: pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Többek között: az 1849-es alföldi pipafej, melyen Kossuth-címer látható; egy 1865-ben készült pipa, melyen Deák Ferenc reformpolitikus portréja fedezhető fel; Károlyi Mihály miniszterelnök pipája (1919-ből)

Video a busójárásról