Mezőföld

Kovács János barátom számos alkalommal járt a Mezőföld Duna menti településein, illetve más részein is. A nagy tájegység nevezetességei közül az általa felkeresetteket ismerteti.

A Mezőföld, mint földrajzi és újabban néprajzi tájfogalom a Dunántúl keleti, síksági részét jelöli, melynek határai: a Balaton keleti partsávja, a Budapest – Székesfehérvár közti 7-es főút illetve vasút, a Sió teljes hosszában, valamint keleten a Duna, északkeleten nagyjából Pest és Fejér megye határa. A ma Fejér, Tolna és kisebb részt Pest megyéhez tartozó hatalmas táj bár alföldies jellegű, mégis „dunántúlias” jelleget adnak neki a szelíden hullámzó dombok, az ezeket kísérő északnyugat-délkelet irányú patakvölgyek. Mezőgazdaságilag ez régóta az ország egyik legértékesebb területe, nagyon jelentős itt a szántóföldi művelés. A XVIII. századtól a második világháborúig éppen ez, a jó termőföldekre épülő uradalmak határozták meg az itt élő, zömmel magyar és kisebb részt német, szerb parasztság életét is. Ezeken az uradalmi „pusztákon” dolgoztak a messzi földről ideszegődött magyar summások, cselédek is, mezőgazdasági idénymunkásként. Őket nevezte Illyés Gyula „puszták népének”, ami egyben a tájról szóló egyik fő irodalmi alkotásának a címe is (Budapest, 1936.). Az állandó lakosságú mezőföldi parasztfalvak jó része csak a török hódoltság után települt újra, egyes községek pedig XIX. századi eredetűek. Fejér megyében, a Mezőföldön hozták létre az 1950-es években Magyarország egyetlen görög telepes faluját, Beloianniszt. A táj magyar népi kultúrájában hajdan a summásdalok mellett a jellegzetes táncok (kanásztánc, üveges tánc, ugrós) voltak jelentősek, színes viselet és díszítőművészet nem alakult ki. A táj mai központi szerepű városai Sárbogárd kivételével a peremeken vagy a tájon kívül találhatók: Székesfehérvár, Szekszárd, Dunaújváros, illetve némiképp Budapest.

A Mezőföld idegenforgalmi nevezetességeit főként a Budapest – Pécs irányú régi 6-os főúton, illetve a vele párhuzamosan futó M6-os autópályán, a Budapest – Pusztaszabolcs – Dunaújváros vasútvonalon, a Budapest – Pusztaszabolcs – Pécs vonalon, illetve a Budapest – Székesfehérvár közti 7-es főúton, a párhuzamos M7-es autópályán, valamint a Budapest – Székesfehérvár vasúti fővonalon közelíthetjük meg. A Duna menti településeket a fővárosból közvetlen gyors buszjáratokkal is elérjük. Egyébként földrajzilag a Mezőföldhöz tartozik a Velencei-tó déli partja is, ám a tó környékéről e honlap egy másik írásában olvashat az érdeklődő, így itt erre nem térek ki.

Százhalombatta a Duna partján ma főleg ipari városként ismert (MOL Dunai Finomító, erőmű), ám területe évezredek óta lakott. A vaskorból a városnak nevet adó halomsírmező maradt fenn, a rómaiaknak pedig Matrica (ejtsd: Mátrika) néven volt itt településük. A magyar történelem során létrejött kis falu (a mai Óváros) a török idők után részben szerbekkel települt újra, akiknek leszármazottai ma is itt élnek. A szocializmus idején felépült hatalmas olajfinomító és az erőmű mellé tervezett várost húztak fel, lakótelepekkel. Az Óvárost és a lakótelepeket a kellemes, kertes házas, Duna-parti Dunafüred városrész egészíti ki. Százhalombatta az utóbbi mintegy húsz évben lendületesen fejlődik, a talán szürke ipari városból pezsgő kulturális életű, virágokkal és parkokkal teli, nagyon tiszta település lett. Hogy miért érdemes ide ellátogatni? A Déli pályaudvartól vonattal félórányira fekvő város nyáron (minden év augusztus 12-22. közt) a Summerfest Nemzetközi Néptáncfesztiváltól hangos, ami egyben nagyszabású magyar népművészeti kirakodóvásár is. Az ország legnagyobb folklórfesztiválja ez, melyen a számos magyar néptáncos, népzenész mellett európai és egzotikus országokból érkező táncegyüttesek kápráztatják el még azokat is, akiket a néptánc kevésbé érdekel. Például rendszeresen lépnek fel együttesek különféle latin-amerikai országokból, Lengyelországból, Szlovákiából, Olaszországból stb. A városnak „állandó” látnivalói is vannak: a főtér (amely a fesztiválnak is helyt ad) az utóbbi években teljes felújításon ment át, és Nívó-díjat kapott. A modern épületek szegélyezte téren áll Szent István hatalmas szobra, egy gyönyörű szökőkút, valamint a Makovecz Imre által tervezett Szent István templom, sőt, a tér túloldalán a Finta József tervezte modern református templom emeli a tér fényét. A Gesztenyés úton, egy régi kúria épületében látogatható a Matrica Múzeum, mely nem matrica-kiállítás, hanem a város római kori nevét viseli. Gazdag és színvonalas helytörténeti kiállítás látható itt, számos ős- és ókori lelettel. A már említett halomsírmező az Óváros szélén, a Szent István király útján közelíthető meg. Itt feltártak és rekonstruáltak egy halomsírt, ami belülről látogatható. A sírmezőt rekonstruált vaskori falu egészíti ki, ami az országban egyedülálló múzeumi kiállítás. Az Óvárosban még megvan a régi, falusias hangulat, amit a műemlék római katolikus és a szerb ortodox templom is emel. Az itteni Duna-partról Tökölre komp jár. Dunafüreden a Vasút utcában nyáron strandfürdő működik.

Dunaújváros is elsősorban ipari városként él a köztudatban, noha múltja igen nagy. Gazdag bronzkori leletanyaga mellett jelentős a római kori település, Intercisa ásatásaiból előkerült rengeteg kincs, értékes művészi alkotás is. A középkorban kialakult halászfalu, Pentele volt a mai város közvetlen elődje (ma ez a rész az Óváros nevet viseli), mely a közelben állt, Szent Panteleon tiszteletére épült kolostorról kapta nevét. A török kiűzése után itt a magyarok mellett főleg szerbek telepedtek meg, s a település egészen a második világháborúig igazi paraszti falu volt. 1949-ben azonban elkezdték építeni a Dunai Vasművet a falutól délre, a munkásoknak otthont adó új várossal párhuzamosan. Magyarország első szocialista városa az ötvenes évek elejétől 1961-ig a Sztálinváros nevet viselte, azóta hívják Dunaújvárosnak. Ma már megyei joggal bír, és Fejér megye második legnagyobb városa. A vasmű (Dunaferr) mellett jelenős főiskolája és több középiskolája is. Felvetődhet a kérdés: egy modern ipari városba miért érdemes kirándulni? Nos, elég sok látnivaló akad azért itt is. Az 1950-es években épült Vasmű úti és környékbeli szocialista realista stílusú épületek ma már védettséget élveznek, és a Városháza téri Tourinform iroda segítségével az „építészeti emlékek tanútját” barangolhatjuk végig a városközpontban. Többek közt érdemes megnézni a Dózsa Mozi, a volt Aranycsillag Szálló, a Béke Áruház, az Intercisa Múzeum és a rendelőintézet épületét. A központtól nem messze, a Duna fölé magasodó löszfal szélén hosszú sétányt alakítottak ki, melyet kortárs szobrászművészek monumentális alkotásai kísérnek. Szép innen a kilátás a Dunára, a hajókikötőre és a túlparti Alföldre. A „régi” városmagtól északra, a főút mellett áll a 2000. körül épült monumentális Krisztus Király katolikus templom. Szintén a városközpontban, a Városháza téren áll az Intercisa Múzeum tipikus szocreál épülete, ahol a város történetével ismerkedhetünk meg az állandó kiállításon, emellett időszaki kiállításokat is rendeznek. Az állandó kiállításon gazdag a római kori tárgyanyag, van egy Dunapentele néprajzával foglalkozó rész, és Sztálinváros – Dunaújváros történetét is megismerhetjük az 1970-es évek közepéig. Sajnos az 1979-ben készült kiállítás már felújításra szorul, de pénz hiányában erre egyelőre nincs mód. Dunaújváros természeti látnivalója a Baracsi úti arborétum. Érdemes az Óvárosba, az egykori Pentelére is ellátogatni, itt még áll néhány szép tornácos parasztház, valamint szép a római katolikus és a barokk, XVII. századi szerb ortodox („rác”) templom is. Egyébként az Építők útján található az Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központ, a város új idegenforgalmi vonzóereje.

Dunaföldvár már Tolna megye északkeleti csücskében fekszik, régóta fontos közúti csomópont. A mintegy 8000 lakosú kisvárost az 1930-as évek óta híd köti össze a Duna túlpartján fekvő Solttal, ugyanis itt kereszteződik a Budapest – Pécs (6-os) és a Kaposvár – Dunaföldvár (61-es) főút, illetve az utóbbi folytatásaként az 52-es út Kecskemét felé. Dunaföldváron már megszűnt a vasút, ám buszpályaudvara fontos megállóhelye a Budapest – Pécs járatoknak. A Duna partján fekvő, festői kisváros igen régi múltra tekint vissza, már a római korban település volt a közelében Annamatia néven. Mai neve ellenére nem földváráról, hanem kőváráról volt nevezetes a török korban, sőt a vár szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is. A várnak ma a több emeletes lakótornya áll, a Duna fölé magasodva. A toronyban működik a Vármúzeum, ahol különböző időszaki kiállításokat és a régi pincebörtön eredeti hat börtöncelláját lehet megtekinteni. Az egyik cella falán egy néhai rab vérrel festett „freskója” látható, ami igen nagy ritkaság. A torony legfelső szintjéről körpanoráma nyílik a Mezőföldre és a Solti-síkságra. A várudvaron áll Magyar László XIX. századi Afrika-kutató szobra, aki egy ideig Földváron élt. A városka központjának számos épülete figyelemre méltó. A szép főtéren áll az 1904-ben épült tornyos városháza, valamint egy régi házban találjuk a Marcipán Cukrászdát, ahol az ún. „dunaföldvári krémest” is megkóstolhatjuk. A főtéren pizzéria is működik. A Templom utcában áll a barokk ferences templom és a volt kolostor. Tőle nem messze találjuk a szintén barokk római katolikus plébániatemplomot és a Szentháromság-szobrot. A városnak ezen kívül még evangélikus, református és szerb ortodox temploma van, utóbbi belülről nem látogatható. A Duna-parti sétány kellemes hely, itt található a kiváló halászcsárda és a kicsiny termálfürdő, valamint kuriózumként a szovjet hősök vörös csillagos emlékoszlopa is. A Kadarka utcában és környékén sok szép présház áll, a jelentős helyi bortermelés tanújaként. Egyébként a város határában, a 6-os főút mellett nagy horgásztó található.

Paks zárja a magyar Duna-parti iparvárosok sorát. E városról is elmondható, hogy ipari jellege ellenére tartogat idegenforgalmi nevezetességeket. Az 1982-ben megnyitott Atomerőmű a várostól délre áll, egy része vezetéssel látogatható. Paks az atomerőművön kívül halászcsárdájáról is híres. Talán kevéssé köztudott, hogy az egykori mezővárosnak történelmi központja is van, szép épületekkel. Ilyen a neoromán stílusú Jézus Szíve plébániatemplom (1910.), melynek szépek falfestményei, valamint a mellette álló, szépen felújított Erzsébet Nagy Szálloda, mely klasszicista épület. Utóbbinak kellemes kávézója mindenki előtt nyitva áll. A szálloda melletti úton könnyen elérhető a Duna-part, ahol a nagy vadgesztenyefák alatt kellemes a séta. Az említett szálloda szomszédságában nemrég nyílt meg a Tolnaricum nevű üzlet, ahol kifejezetten Tolna megyei termékeket (bort, élelmiszereket, ajándéktárgyakat, paksi képeslapokat) árulnak. Szintén a városközpontban található a szép kúriában berendezett Városi Múzeum, ahol Paks történetével ismerkedhetünk. A központtól távolabb, a Sárgödör téren szép régi pincesor maradt meg, ezt is érdemes megnézni. A város déli, modern részén találjuk a Makovecz Imre tervezte Szentlélek-templomot, melynek üvegkapuján keresztül akkor is látszik szobrokkal díszített belseje, ha a templom zárva van. Pakshoz tartozik a ma sváb lakosságú Dunakömlőd, ahol a rómaiak idején a Lussonium nevű erőd vigyázta a Duna-menti limest. A dombon álló erődöt legutóbb szépen rekonstruálták, látogatható.

Simontornya már nem a Duna, hanem a Sió partján fekszik, Dunaföldvártól nyugatra, a Mezőföld peremén. A Budapest – Pécs vonalon vasúton közvetlenül elérhető. A néhány ezer lakosú apró város fő nevezetessége a reneszánsz vár, melynek tornya már messziről látszik. A gyönyörű állapotban megmaradt épületben vártörténeti kiállítás és időszaki kiállítások láthatók. A városka központjában áll egy igen szép barokk római katolikus templom. Simontornya szélén, a Sió közelében álló régi kis kastélyban különleges luxusszálloda kapott helyet, melynek érdekessége, hogy vietnami tulajdonosnője egyes szobáit eredeti, Vietnamból hozatott díszes bútorokkal rendeztette be.

Martonvásár Budapest közelében, a székesfehérvári vasút és a 7-es főút mentén terül el. Fő látnivalója a Brunszvik-kastély, mely mai angol romantikus külsejét a XIX. században nyerte el. A gyönyörű kastélyt szép park veszi körül, a tó szigetén Beethoven mellszobra látható. Beethoven, a híres zeneszerző ugyanis személyesen ismerte a Brunszvik-családot, a kastélyban is megfordult. Az egyik kastélyszárnyban a zeneszerző emlékmúzeumát találjuk. A kastély közelében van az Óvodamúzeum, amely a magyar óvodák történetét mutatja be. A martonvásári Brunszvik Teréz alapította az első magyarországi „kisdedóvókat” a XIX. században.

A Mezőföld községei még számos látnivalót kínálnak: kastélyok sora található itt, így például Seregélyesen a Zichy-Hadik-kastély, Dégen a Festetics-kastély klasszicista stílusú, Rácalmáson a Jankovich-kastély pedig barokk. Adonyban és Vajtán szintén a Zichyek klasszicista kastélyai láthatók. Cece nemcsak a görögdinnye- és zöldpaprika-termesztésről híres, de tájházat is találunk itt. A közeli Rétszilasi-halastavak vízi világa értékes élőhelye sok növény- és állatfajnak. Simontornyáról csak egy ugrás Ozora, ahol Ozorai Pipo egykori várkastélyát tekinthetjük meg. Tác mellett láthatók a római Gorsium város romjai, Szabadbattyánban pedig a Kulavár nevű középkori torony. Érdemes hát egy mezőföldi kirándulást szervezni, felfedezni e táj kincseit!*