Vissza

Kiskunság



Kecskemét

Kecskemét, „a Kiskunság fővárosa”. Kecskemét turisztikai és művelődési szempontból kiemelkedő városa az Alföldnek és az egész országnak. Bács-Kiskun megye székhelye, a dél-alföldi régióhoz tartozik. Lakosainak száma kb. 110000. A tágan értelmezett Kiskunság északi részén, homokhátságon fekszik. Távolsága Budapesttől közúton kb. 90, vasúton kb. 110 km. Reggeltől estig óránként közlekedő Inter City vonatok kötik össze a fővárossal és Szegeddel. E két várossal az M5-ös autópálya is összekapcsolja.

A várost először 1353-ban említik, 1368-tól mezőváros. A török időkben ún. khász város volt, vagyis megőrizte közigazgatási önállóságát. Ebben a formában Cegléddel és Nagykőrössel együtt alkotta a Három Város Szövetségét. Az 1850-es évektől vasút kapcsolja össze Budapesttel. A XIX. század végi filoxéravész az ország hegyi szőlőinek nagy részét tönkretette, így jutott szerephez a Kiskunság homoki területe, ahol ellenállóbb szőlőfajtákat telepítettek. Virágzó kert- és gyümölcskultúra bontakozott ki a város körül, erre települt a híres kecskeméti barackpálinka-gyártás. 1882-ben a kecskeméti vasútállomás épületében látta meg a napvilágot Kodály Zoltán (1882-1967.), akinek emlékét ma a Kodály Zenepedagógiai Intézet és emlékmű őrzi a városban. 1912-ben Iványi Grünwald Béla megalapította a helyi művésztelepet, melynek házai a város szélén ma is láthatók. 1950-ben Kecskemét az újonnan alakult Bács-Kiskun megye székhelye lett. Ezután nagyarányú ipart telepítettek a városba, sok lakótelep és intézmény épült. Szerencsére a városközpont többé-kevésbé megőrizte harmonikus, XVIII-XX. századi festői képét, melynek legmeghatározóbb épületei a templomok és a Városháza.

Ha vasúton érkezünk a városba, az állomás épületén megpillanthatjuk Kodály Zoltán emléktábláját. Az állomás melletti parkból a Rákóczi út vezet a közeli városközpontba, a Szabadság és a Kossuth térre. A Szabadság téren egymással szemben áll két épület: a XIX. század végén szecessziós stílusban épült Cifrapalota, mely ma a Kecskeméti Képtárnak ad otthont. Különösen szép a pávákkal díszített nagyterme. A másik épület az egykori Zsinagóga, mely ma a Tudomány és Technika Háza. Mór-romantikus stílusban épült. A téren áll a nagy hírű Református Gimnázium gyönyörű szecessziós épülete. A Szabadság térről nyílik a református templom első kapuja is. Az égbe törő tornyú épület alsó falai a XVII. századból származnak, többi része barokk. Belseje egyszerű, nem igazán látványos. Nem így a közelében álló ferences templomé. A templom alapfalai középkoriak, bejáratánál egy kálvária keresztje maradt meg három kőszoborral és egy érdekes, a tisztítótüzet ábrázoló domborművel. Bent csodálatos oltárok, oltárképek, karácsony táján gyönyörű Betlehem fogad. Több szép festett fa Jézus-szobor is látható itt. Még egy nagy katolikus templom áll a központban, már a Városháza mellett: a Nagytemplom. Copfstílusú homlokzata gyönyörű, szobrokkal díszített. Belseje monumentális, mennyezetét csodás freskók borítják. Oltárképei is érdekesek. Karácsonykor itt is láthatunk szép Betlehemet. A templom mellett áll a magyaros szecessziós Városháza, talán Kecskemét legnagyobb régi épülete. A századfordulón épült, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte. Különösen szép a főhomlokzata, amelyen óránként harangjáték szólal meg. A Városházára néz Kossuth Lajos (1802-1894.) szobra, az alföldi városok elmaradhatatlan emléke. Az egészalakos bronzszobor a szokásos testtartásban és öltözetben ábrázolja az államférfit. A Kossuth teret díszíti az Iránydomb is, mely egy földből kiemelkedő emlékmű, körülötte a talapzatba vésve számos magyar és külföldi város irányát és Kecskeméttől mért távolságát olvashatjuk. A teret az egyszerű, szocreál stílusú Aranyhomok szálloda zárja le. A közeli Katona József téren áll az azonos nevű színház a századfordulóról, a két híres bécsi építész, Helmer és Fellner alkotása. A tér 12. számú házában (egykori ortodox zsinagóga) látható a Magyar Fotográfiai Múzeum. Sajnos télen nem mindig van nyitva, pedig fotó- és kellékgyűjteménye az országban egyedülálló. A városban egyébként még orvos- és gyógyszerészet-történeti, játéktörténeti, népi iparművészeti és naiv művészeti múzeum látható. Egy nap nem is elég minden látványosság megtekintéséhez. Érdemes még egy sétát tenni a Malom Center bevásárlóközpontban, mely ugyan nem nagyon különbözik fővárosi társaitól, de tetőteraszáról gyönyörű a kilátás a városra, a terasz télen is nyitva van. Aki nem járt még Kecskeméten, egyszer mindenképpen keresse fel, megéri! *

Bugac

Bugac


Kiskőrös

Kiskőrös


Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza


Ócsa

Ócsa


Dabas

Dabas


Sári

Sári


*forrás: dr. Czellár Katalin – dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Negyedik, bővített és javított kiadás. Bp., 2005. (útikönyv)
Kovács János Viktor
2012. január


Vissza

Főoldal >> Fotók >> Túraleírások >> Webáruház >> Körlevelek >> Verseim >> Dalok >> Iskola >> Elérhetőségeim >> Vendégkönyv