Göcsej és a zalai dombság

Zalaegerszeg

Akár több napos kirándulásra, nyaralásra is alkalmas Zala megye székhelye, a Zala folyó partján fekvő 62000 lakosú nagyváros. A környéken a zalai dombok terülnek el, a várost délről és keletről hatalmas erdők övezik. A környező táj, vagyis a délnyugatra fekvő Göcsej, az északra kezdődő Kemeneshát és a délre, keletre húzódó dombvidék igen szép, aprófalvas táj. Zalaegerszeghez is hozzátartozik közigazgatásilag számos, korábban önálló falu (Bazita, Andráshida, Ságod, Gébárt stb.). A várost Budapesttel közvetlen gyorsvonattal, közel négy órás úton, vagy autóval az M7-es autópályán, majd a 76-os úton haladva érhetjük el. Zalaegerszeg ősi település, a középkorban jelentős végvára volt, mely a törökellenes harcokban nagy szerepet játszott. Mégis csak később fejlődött nagyobb központtá: 1730-tól Zala vármegye székhelye lett. Az itteni megyeházán kezdte politikai pályafutását „a haza bölcse”, Deák Ferenc, aki a Zala megyei Söjtörön született. A város a második világháború után jelentősen átalakult: nagy lakótelepek, gyárak épültek, és a magyar olajipar egyik központja is Zalaegerszeg lett. Ma a város számos különféle nevezetességgel csalogatja a turistákat.

Műemlékek, látnivalók

A mai Zalaegerszegen sajátosan keverednek a régi műemlékek és a modern épületek. Igazi óvárosa nincs is, a történelmi központot a Mária Magdolna templom előtti tér és a tőle délre elterülő hosszú térszerű terület alkotja. Érdekes, hogy a városközponttól északra és keletre szinte karnyújtásnyira van a város széle, a lakónegyedek a többi irányban terülnek el. A központba érkezve rögtön feltűnik a hatalmas, kéttornyú Mária Magdolna plébániatemplom, mely a XVIII. század közepén épült, barokk stílusban. Belsejének csodálatos freskóit Johann Cymball osztrák festő készítette. A templom előtti sétatéren gyönyörű barokk Szentháromság-szobrot, illetve szintén barokk Szent Flórián-szobrot (utóbbi a tűzoltók védőszentje) találunk. A Flórián-szobor mögött áll a hajdani Takarékpénztár 1890-ben épült székháza, ma a Göcseji Múzeum főépülete és kiállítási helye. A templom előtti térről délnek indulva a szomszédos utcasarkon láthatjuk az Arany Bárány szálloda 1894-ben épült sárga saroképületét, valamint mellette a XVIII. század közepén épült Kvártélyházat. Utóbbinak neve arra utal, hogy Mária Terézia királynő katonatisztjei számára építtette szálláshelyül. Később egy ideig itt volt a vármegyeháza is. A Kvártélyházzal szemben áll a „Hagymasisakos Ispita”, vagyis „kórház” egyemeletes épülete. Eredetileg szegényháznak épült, majd a városi kórház működött benne a XIX. században. Ma egy banknak ad otthont. Mellette áll az 1924-ben épült szecessziós Postapalota, mely ma is a központi postahivatalnak ad otthont. Itt sokféle zalaegerszegi képeslap és egyéb ajándéktárgy is kapható. A templomhoz visszatérve, közelében találjuk az egykori vármegyeházát, mely 1730-ban épült barokk stílusban, ma a Megyei Bíróság működik benne. Mint azt emléktábla is jelzi, egykor a ház helyén állt az egerszegi vár. Az előtte elterülő szép téren áll Deák Ferenc egészalakos, 1879-ben felállított szobra. Visszatérve a főtérre, innen délnek továbbhaladva a Dísz térre érünk. Ez a város „modern főtere”, melyet az 1970-es években épült, dekoratív lakóházak, az ún. „csipkeházak” szegélyeznek. A tér közepén áll a tulipánt formázó Göcseji tulipán szökőkút, mely 1985-ben készült. A Dísz térről az Európa téren átsétálva érjük el a Hevesi Sándor Színház modern épületét. Előtte egy igazi különlegesség: a „földönjáró toronyóra” áll. Az üvegkalitkába helyezett, ma is működő hatalmas óraszerkezet valaha a Mária Magdolna templom toronyórája volt, később dísznek állították fel itt. Az egyik közeli utcában áll az 1904-ben, mór stílusban épült egykori Zsinagóga, mely ma hangverseny- és kiállítóterem, kívülről-belülről megtekintésre érdemes. A Csány László téren áll a mártírhalált halt névadó, helyi politikus XX. század eleji, szépen komponált egészalakos szobra. Szintén a téren áll a neogótikus, sárga téglás evangélikus templom, közelében pedig a két világháború közt épült, erdélyi népi stílusjegyeket viselő református templom. Innen továbbhaladva egy szép parkon át érjük el a vasúti pályaudvart. A hatalmas, szép, emeletes épület érdekessége, hogy neoromán stílusú, ami a hazai vasútállomások közt igen ritka. A város többi részének talán legszebb épülete a falumúzeum felé vezető főúton álló neobarokk ferences templom és a hozzá csatlakozó kolostor. 1926-ban épültek Jézus Szíve és az utolsó magyar király, boldog IV. Károly tiszteletére. A templom kívülről igen díszes, belseje azonban egyszerű.

Múzeumok

Zalaegerszeg múzeumokban gazdag város. A legnagyobb ilyen különlegesség a Göcseji Falumúzeum és a mellette lévő Finnugor Néprajzi Park. A Göcseji Falumúzeum az ország első skanzenjeként 1968-ban nyílt meg. A Holt-Zala két partján álló házsorok és az utca végén álló rekonstruált zalacsébi katolikus fatemplom egy XIX. századi elképzelt, de elvileg létezhető göcseji falut jelenít meg. A templomot kivéve a fából épült házakat és gazdasági épületeket 22 göcseji faluból hozták át ide, ahol újra „összerakva” felépítették őket. A házak berendezése korhű. A falumúzeumban látható még több szép göcseji út menti fakereszt, egy fa harangláb és az eredetileg is itt állt, XVIII. századi eredetű vízimalom. A malom a holtággal, a fákkal és a házakkal festői képet nyújt. Göcsej egyébként a Zala, a Kerka, a Cserta folyók, valamint a Felső-Válicka patak által közrezárt aprófalvas néprajzi táj, mely a XX. század közepéig megőrizte archaikus magyar népi kultúráját. A múzeum (akárcsak a Finnugor Néprajzi Park) tavasztól őszig látogatható. A Finnugor Néprajzi Park az országban egyedülálló: néhány nyelvrokon népünk régi népi építészetét mutatja be, korhű berendezéssel. Látható itt mari (cseremisz), finn ház, valamint manysi (vogul) és hanti (osztják) szálláshely, gazdasági épületekkel. Ha a falumúzeumot megnézzük, a finnugor részt se hagyjuk ki, megéri megnézni! A falumúzeumból nyílik a Magyar Olajipari Múzeum, a maga nemében az egyetlen ilyen az országban. A szabadtéri múzeumban igazi fúrótornyok, olajipari berendezések csodálhatók meg, és itt van a magyar olajipar kiemelkedő személyiségeinek szoborparkja is. A múzeumot ásványkiállítás egészíti ki. A már említett, városközpontban lévő Göcseji Múzeum impozáns épületében, a földszinten jelenleg Kisfaludi Stróbl Zsigmond zalai születésű neves szobrász alkotásaiból látható állandó kiállítás, Németh János helyi XX. századi szobrászművész kiállítása külön teremben kapott helyet. Az emeleten a „Központok a Zala mentén” című érdekes, megye- és várostörténeti kiállítás tekinthető meg, számos látványos műtárggyal.

Strandolási, kirándulási lehetőségek

Zalaegerszeg strandolási lehetőségekben is bővelkedik. A város északnyugati szélén, az érdekes V-alakú Gébárti-tó önmagában is szép, ám keleti partján terül el az Aquacity és a termálfürdő. Az Aquacity hatalmas medencéivel és különleges csúszdadombjával igazi különlegesség. A csúszdadomb tetején magas kilátó is épült. A termálfürdő érdekességei a színes, íves kupolák. A Gébárti-tó másik partján „hagyományos” nyári strandfürdő is található. Szép túraútvonal a vasúti pályaudvartól a Jánkahegy nevű hétvégi házas övezeten át, a piros sáv jelzésen a bazitai TV-toronyhoz vezető mintegy 5,5 km-es út. A TV-torony 1975-ben épült, mintegy hatvan méter magas kilátóteraszáról – ahol kávézó is működik – tiszta időben az Alpokig illetve a Somló hegyéig is ellátni. Az utat félbeszakíthatjuk, és aszfaltúton elmehetünk az Aranyoslapi-forráshoz is, amely tulajdonképpen egy kis tó, szép tisztással. Másik kirándulási lehetőség Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok településrészen a Csácsi arborétum. Érdemes tehát felfedezni a zalai megyeszékhelyet, melynek összes látnivalója megtekintésére egy nap biztosan nem elég! A környék is számos kirándulási lehetőséget nyújt: közel van a városhoz az egervári várkastély, a zalaszentmihályfai középkori templom, a türjei premontrei prépoststág, de elérhető közelségben van Keszthely, Hévíz és a Vas megyei Őrség is.*

A Kerka-vidék

Tormafölde a Kerka partján, Lentitől 13 kilométerre található. A község az Ős-Mura völgyében, a Zalai-dombság peremén helyezkedik el, nyugaton a Kerka patak határolja. Az írásos emlékek előtt ezt a területet összefüggő erdők borították. Később a jobbágyok, zsellérek letelepítésével megkezdődött az erdők irtása. A Vétyempuszta közelében szinte hegyvidékre emlékeztető relifek és őshonos bükkös fogadja a természeti szépségeket kereső látogatót.

Akiknek a csendes meghitt erdei séták okoznak örömöt, azoknak a Vétyem-i ősbükkös árnyas gyalogútjai nyújthatnak feledhetetlen élményeket. Az ősbükkös magterületének egy része az erdészeti szakma kezdeményezésére már 1976 óta védett terület. Az erdőrezervátum területén a zalai flórajárásra jellemző dél-dunántúli bükkös erdőtársulás található. Jellemző növénye a zalai bükköny. Az erdőrezervátum teljes területe a Magyar Állam tulajdonában és a Zalaerdő Rt. kezelésében van.

A Dobri patak völgyében fekszik Józsalak, a dombok között megbúvó temetőjével. A falucska már nem létezik, a házak helye sem látszik, egyedül a temető maradt meg emlékként.**