A Duna és a folyó menti települések
Adatok feltöltés alatt!
Vác Magyarország egyik legszebb barokk városa, múltja a bronzkorig nyúlik vissza. Évszázadok óta katolikus vallási központ, püspöki székhely.
A váci püspökség alapítója az első magyar király, I. Szent István volt. A püspöki templom építésének befejezése I. Géza nevéhez fűződik, és kívánsága szerint ide temették el. A székesegyház belső díszítése Szent László király idejében készült. A templom a mai Géza király téren állott a püspöki palotával, a kanonoki házakkal és a katonák szálláshelyével együtt.
Vác mai, történelmi belvárosa a XVIII. század elején a korábban elkülönített német és magyar város összeépítésével, de a középkori városszerkezet megtartásával jött létre. A város napjainkban a Dunakanyar bal partjának szellemi és kereskedelmi központja, a leglátogatottabb kirándulóhely.
A Duna partján fekvő Kismaros és környéke - a Börzsöny-hegység - kellemes kiránduló- és pihenőhely. A község főutcáján több, a XIX. századból való jellegzetes ház látható még.
A XVIII. század óta ismert falu területe korábban a visegrádi koronauradalomhoz tartozott. Lakóit Württembergből telepítették ide, akik lefordították a település nevét Kleinmarosch-ra. Fő foglalkozásuk az erdőgazdálkodás volt, de híresek voltak kiváló boraikról.
Kismaros a Dunakanyar északi oldalán futó 12-es úton fekszik. Vonattal a Budapest-Szob-Stúrovo vonalon közelíthető meg.
Érd a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése. Az ország minden részéből érkeztek betelepülők ide, amiért máig úgy emlegetik mint "Közép-Európa legnagyobb faluja".
A város nevezetességei közül a török korból fennmaradt emlékek, abarokk stílusú kápolnák, valamint a nagy magyar földrajztudósok hagytékát őrző földrajzi múzeum kiállításai emelhetők ki.Különlegességnek számít az ófaluban álló, az egykori dzsámiból magmaradt, a XVI. század második felében épült minaret. Érden több szerzetesrend is működik: ciszterciták, karmeliták, vizitációs nővérek, valamint Calcuttai Teréz anya rendtársai.
Pest megye legnépesebb települését 1979. január 1-jén nyilvánították várossá.
A "Nagy Sziget" a Magna Insula nemzeti történelmünk kezdetének legendás hírű színhelye.
Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Dunaágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált víziparadicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas.