Balatonfelvidék
Adatok feltöltés alatt!
Tihanyt 1055-ben alapított apátsága, egyház- és vallástörténeti műemlékei teszik nevezetessé. Szabadtéri néprajzi múzeuma a vidék népi építészetének hagyományait és tárgyait mutatja be.A Tihanyi-félszigeten kialakított tájvédelmi körzetet csak gyalog, a kijelölt útvonalakon szabad bejárni. Különlegesség, hogy a helyi klímában évente háromszor is termést hozhat a füge, de a legnagyobb híre az 1920-as... Tihanyt 1055-ben alapított apátsága, egyház- és vallástörténeti műemlékei teszik nevezetessé. Szabadtéri néprajzi múzeuma a vidék népi építészetének hagyományait és tárgyait mutatja be. A Tihanyi-félszigeten kialakított tájvédelmi körzetet csak gyalog, a kijelölt útvonalakon szabad bejárni. Különlegesség, hogy a helyi klímában évente háromszor is termést hozhat a füge, de a legnagyobb híre az 1920-as években idetelepített és meghonosodott levendulának van a Csúcs-hegyen. Tihany már az őskorban is lakott hely volt; az Óvár sáncaiból kerültek elő leletek a kőkorszakból; a vaskorszakban alakították ki azt a földvárat, mely máig az egyik legszebb a vidéken. Az apáti dombon római villa alapfalait találták meg a régészek. A magyar történelemben 1055-ből van először írásos feljegyzés a településről: a Tihanyi Alapítólevél, amely az első magyar nyelvemlék. A XI. század közepén I. András király bencés szerzeteseket telepített le, akiknek templomot és kolostort építtetett. Tihany vára a tatárjárást követően épült; írásos források 1267-ben említik először. A vár oldalában, a palánkok tövében építették ebben az időben a házakat, azonban egy másik falu is kialakult a rév közelében, amelyet Újlak néven említenek. Amikor a vár alatti község kiépült, a Tihany név használata áttevődött a várra és a vár alatti kis településre; a régi falut pedig Apátinak nevezték - amelynek jövedelme kizárólag a tihanyi apátot illette. A török idők alatt Tihany végvári település lett, és neves kapitányai - Gyulaffy László, Takaró Mihály, Pisky István - megakadályozták, hogy török kézre kerüljön. A török kiűzése után, más balatoni várakkal együtt, a tihanyi várat is leromboltatta a bécsi udvar, nehogy a magyar függetlenségi mozgalmak vezetőinek erőssége legyen. A háborúkat követően az apátság, visszakapván vagyonát, új templomot és kolostort épített. A munkálatok 1754-ig tartottak. Az ezt követő háborúk során többször volt tervbe véve Tihany megerősítése, de szerencsére harcok nem folytak e területen, így sok minden megmaradhatott a vidék természeti és kulturális értékeiből.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park sok gyöngyszeme közül az egyik legértékesebb a Káli-medence. Az országban kevés helyen él ilyen átélhető és megérezhető harmóniában a táj és az ember. Ez a vidék télen pihen, tavasszal ébred, nyáron zsong, de igazán ősszel él. Az érő szőlő üzenete: közeledik a szüret. Ilyenkor az őszi virágok hervadt szagától teli ködlő levegőbe egyre erősödve kúszik be valami szolidan fűszeres illat, az érő szőlő üzenete: közeledik a szüret. A Nap lankadó sugarai rőt ó-aranyba vonják be a hegyoldalakat, ahol izgatottan sürögnek az emberhangyák. Fanyar, felszálló füsfellegek jelzik, ünnep közeleg, szüret lesz. Ezt a készülődést lehet megfigyelni a medence északi peremén trónoló Fekete-hegyről. A nagyra nőtt tölgyek már körülzárták az Eötvös kilátót. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvő Fekete-hegyről is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nőtt tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót. Káli-medence eredete: vulkanikus utóműködés során ezen a területen hévizes források törtek fel a föld mélyéből, s ez kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze az itteni fehér homokot. Az előttünk elterülő gyönyörű Káli-medencét ez időben szinte beterítette a Kőtenger sziklasokasága. Azóta a sziklák nagy részét kibányászták és csak néhány szép sziklaképződmény maradt meg mutatóban, védetté is lett nyilvánítva.
A Tapolcai-medence legfontosabb földtani értéke a vulkáni utóműködés eredményeként kialakult hegyes, illetve koporsó alakú Tanúhegyek - csúcsaikon várrommal, a szoknyán szépen művelt szőlőkkel. A vulkáni utóműködés eredménye a tapolcai tavasbarlang is. A Tapolca határában lévő híres, 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán hatalmas bazaltoszlopok sorakoznak. A Tapolcai-medence legfontosabbföldtani értéke a vulkáni utóműködés eredményeként kialakult hegyes, illetvekoporsó alakú hegyek- csúcsaikon várrommal, a szoknyán szépen művelt szőlőkkel. A vulkáni utóműködéseredménye a tapolcai tavasbarlang is. A Tapolca határában lévő híres, 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán hatalmas bazaltoszlopok sorakoznak. A Tapolcai-medencehegyei közül többnek a felszínén is megfigyelhető az oszlopos elválás. A természetiértékek mellett számtalan műemléket is megcsodálhat a kiránduló a tájegységtelepülésein. Különlegességnek számít például a Diszelben lévő Első Magyar Látványtár, és érdemes megcsodálni a pincéket, présházakat, és megkóstolni az itteni borokat.
Tapolca természeti értékekben gazdag. Különös nevezetessége a csónakkal bejárható tavas-barlang, valamint a Szent György-hegy bazaltoszlopai. A borkereskedelméről is nevezetes város a környék kulturális központja. A település neve szláv eredetű, és meleg vizet jelent (toplica). Tapolca városhoz 1977-ben csatlakozott a szomszédos Diszel község. A városrész érdekessége az itt létrehozott Első Magyar Látványtár, amely a kortárs művészetet bemutató kiállítóház. A természeti látványosságok közül kiemelkedik a mintegy négy kilométer hosszú tavas-barlang. Szép látványt nyújtanak a 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán sorakozó bazaltoszlopok, amelyek az egykori vulkáni működés emlékei. A hegy oldalában régi présházak bújnak meg.*