Egy magyar kutatók által fejlesztett nanorészecske képes arra, hogy semlegesítse a talaj és a talajvíz szennyezettségét, amelyet a különböző vegyi üzemek által a talajba juttatott vegyületek okoztak. A módszerrel sok esetben fel lehetne váltani az eddig alkalmazott hosszadalmas és költséges, vízkitermeléssel járó eljárásokat.

Magyarországon száz körülire tehető azoknak a jelentősebb talaj- és talajvíz-szennyeződéseknek a száma, amelyek jellemzően vegyipari tevékenység következtében jöttek létre. Ezek a szennyeződések a lakosság egészségét veszélyeztethetik, ha a szennyezett területen levő kutakból származó vizet ivó-, itató- vagy akár csak locsolóvízként használják fel, másrészt környezeti kockázatot jelentenek a szomszédos területeken előforduló tiszta talajvízre nézve.

Egy magyar kutatók által fejlesztett nanorészecske, az úgynevezett nulla vegyértékű nanovas képes arra, hogy semlegesítse a talaj és a talajvíz szennyezettségét, amelyet a különböző vegyi üzemek klórozott szénhidrogén-kibocsátása okozott. A nulla vegyértékű vasnak erős az oxidációs hajlama (lásd rozsda), és oxidáció közben a reakciópartnert redukálja, így megbontja az egyébként nagyon stabil szén-halogén kötéseket.

A nanovas-program elsődleges célja egy olyan helyszíni talajvíztisztítási technológia kifejlesztése, amely ipari méretben is alkalmazható, környezetbarát, és az eddigi hagyományos technológiáknál gazdaságosabb alternatívát jelent a vegyi eredetű talaj- és talajvízszennyezések semlegesítésére. A talajvízbe juttatva a nanovas a szerves szennyezőanyagokat egészségre és a környezetre ártalmatlan vegyületekké alakítja át. A nanorészecskék méretükből adódóan nagy fajlagos felületűek, ebből adódóan nagyobb a reakcióképességük, így nagyobb mennyiségű szennyezett anyagot képesek lebontani.

A nulla vegyértékű nanovasoldat kifejlesztésében a Szegedi Tudományegyetem kutatói működtek közre dr. Kónya Zoltán vezetésével, a gyártást pedig az Auro-Science Consulting Kft. végzi. A technológia nemzetközi szinten is úttörőnek számít, Magyarországon eddig még nem alkalmazták. Amennyiben beválik, áttörést hozhat a talajvízszennyezések kezelésében - mondta dr. Soós Miklós, az Auro-Science ügyvezető igazgatója.

Dr. Soós Miklós

Az első terepi tesztekre Törökszentmiklóson került sor, ahol a mára megszűnt Vegytek, illetve Rewos vállalatok vegyianyag-raktára helyén a talajvíz klórozott szénhidrogénekkel szennyezett. Ennek az ipari területnek a szűkebb környezetében a kútvíz nem alkalmas ivásra, itatásra vagy locsolásra. A szennyezett talajvíztest térfogata megközelíti a 300 000 köbmétert.

A nanovas program résztvevői Törökszentmiklós Önkormányzatának kezdeményezésére ezen a területen próbálják ki a gyakorlatban az eljárást a nanovasoldat talajvízbe juttatásával. Az első 9 köbméter nanovasat 2011 augusztusa és októbere között injektálták a talajba. 

A nanovassal végzett kármentesítés több magyarországi terület megtisztítására jelenthet új lehetőséget, mivel a hasonló talaj- és talajvíz szennyeződések a hagyományos módszerekkel nagyon nehezen kezelhetők. Az általánosan alkalmazott vízkitermeléssel járó (úgynevezett pump-and-treat, azaz szivattyúzás-és-kezelés) technológiákkal igen hosszú idő - akár évtizedek - alatt lehet csak mérhető eredményeket elérni. Ezeknél az eljárásoknál kiszivattyúzzák a talajvizet, majd a felszíni egységekben való ártalmatlanítás után visszajuttatják a környezetbe. Ennél gazdaságosabb és gyorsabb módszert jelenthet a környezetre nem veszélyes nanovas technológia alkalmazása, amely a hagyományos módszerekkel szemben a szennyezett talaj és talajvíz egyszerre történő kármentesítésére is alkalmas.

A nanovasprojekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, amely a törökszentmiklósi önkormányzat számára is biztosította a forrásokat.