Farkasházy Tivadar

ORBÁN LEVELE A MENETNEK: Édes drága fiatal hajrá magyarok! Ne akarjatok velem vitázni, mert azt én már nem tudok. Elég volt a sukorói nemzetáruló 2006-ban. A netadót se én találtam ki, hanem én. Ketten vagyunk, ezért kezelnek. De javulok, mert tavaly még hárman voltunk. Tőlem már az Anikó se kérdezhet. A washingtoni Georgetown Egyetemet is azért mondtam le, nehogy az előtte álló hot-dog árus megkérdezze tőlem, hogy mustárral vagy kecsappal. Értsétek meg, a pályán is mindig leszegett fejjel játszottam, én nem tudom, mi az, hogy másik! De nyugi, hagyjátok abba a közvilágítást, mert november 17-én úgy adjuk be, hogy csak öt forint lesz, amit a szolgáltatók leírhatnak a társaságiból, a többi adójukat pedig a fociklubok fizetik. És ez a négy forint nemhogy családokra, hanem városokra vonatkozik. De muszáj kell lenni, mert én nem engedhetek! A Putyin elé is azért térdeltem le, hogy a nyugat végre értse meg, nekem mindig igazam kell, hogy legyen, mert ezt ajánlotta a főorvos úr, különben visszaeshetek. Azt akarjátok? Na, jó, legyen három. A Lendvay utcából pedig PC raktár lesz, állandóan nyitott ablakokkal, hogy a régi cuccokat bedobálhassátok. Ha belementek, mindenkinek elengedek két nemzeti konzultációt. Csak egy bélást adjatok, nehogy már a zuniónak legyen igaza! Már nincs? Veretek!

A ti Vityátok!