Haló! Szia Fater! Hogy telik a nőnap?

-Ó kérlek, pompásan, mint minden évben.

-Vettél virágot, vagy valamit?

-Á, sokkal komolyabb dologgal kedveskedtem.

-Na mesélj.

-Hát, reggel felkelt anyád, kérdeztem tőle, minek örülne nőnapra.

Mondta, hogy semminek, de tudom, hogy a valóban semminek mindig
kanapé a vége, szóval addig nyúztam míg kinyögte: 1 éve szeretne
magának egy piros táskát, aminek sok rekesze van, tudod, elfér benne
rendesen a sok női szar, és az oldalán nagy betűkkel ott virít a
márkajelzés, fehér betűkkel.

Szépen elcsiripelte, hol lehet kapni, nem volt olcsó, meg annyira nem is
divatos, de megvettem neki.

-Te tényleg nagyon cuki vagy. És már át is adtad?

-Igen.

-És örült?

-Hát, 30 percig sírt és káromkodott, aztán elment itthonról... Nem értem miért, de
gyanítom, hogy a felirat nem tetszett neki...