Kit tapsolni felállva,
              s kit kilóra megvenni,
              fogadásra, Vidi-meccsre,
              kivel kéne elmenni.

              Kié lesz a közbeszerzés,
              ki kapja a mutyit,
              ki az, ki a bankot adja,
              s ki játssza a janit.

              Kinek sok van, az sem tud majd,
              kétszer annyit enni,
              az meg kinek semmije sincs,
              tudjuk, nem ér semmit.

              Kié lesz itt ez az ország,
              kié meg majd az adósság,
              ki jön jól ki a sok rosszból,
              s kinek marad kórság.

              Kinek csökken a rezsije,
              s ki kap erdőt, szántót,
              ki nevet az elején,
              és ki mondhat majd zárszót.

              Kié lesz a zsíros falat,
              ki ehet majd nemes halat,
              ki az, aki vágja a fát,
              Magyarország alatt.

              Ki az, aki azt hiszi,
              hogy ő maga a haza,
              s ki az, aki ellenzékben
              sem lehet majd laza.

              Egész úton Felcsút felé,
              azon gondolkodám,
              hogyan lettél édes hazám,
             a gonosz mostohám.

              Nem leszünk mi gyarmat,
              mondjuk: nem, nem soha
              Másnak hoz a trafik hasznot,
              ezért csapunk oda.

              Játszod eszed Orbán király,
              tudjuk, te tetted ezt.
              ha megfőzted, egyed is meg,
              az összes tettedet.