Hősi Eposz Orbániából

Már a zsebemben ökölbe szorult a kezem,

Nem tudom, mi lesz, ha onnan kiveszem.

Lehet, csak mindig nehéz a század eleje,

Vagy mindig becsapnak és ez a dolgok veleje.

Ismét eljött egy korszak, amikor az emberek félnek

És ismét három millióan az emberi méltóság alatt élnek.

Egyszer kell megnyerni, de akkor nagyon,

Aki meg mást gondol, azt nyomjuk agyon!

Az ezüst hajó ismét úszik a Dunán.

Újra eljött Kaja Ibrahim, és jót szívtok, komám.

Ne arra figyeljetek, mit mondok. Csak arra, mit teszek,

S a zsebetekből majd szépen mindent kiveszek.

Nem baj, ha a közmunkából csak épphogy megélsz,

Úgyis csak amennyid van, annyit érsz.

Bezzeg az urak a milliókból kedvesen

Pöffeszkednek az új Mercedesben.

Jópofa írás, mondanám még,

De az öntudatom közbeszól: elég!!!

Már a zsebemben ökölbe szorult a kezem.

Félek, mi lesz, ha onnan kiveszem.

Orbán Viktor 500 ezer új munkahelyet teremtett (külföldön).