Zoli elhatározza, hogy fájó könyökét megmutatja egy
orvosnak. Elmondja tervét a haverjának, aki azt javasolja neki:
– Ne menj orvoshoz, nem tudnak azok semmit. A sarki
gyógyszertárba hoztak a múltkor egy számítógépet, beraksz az
egyik nyílásába egy kis vizeletmintát, bedobsz 100 forintot,
és hamarabb megmondja, mi bajod, mint akármelyik orvos.

Zoli úgy gondolja, semmit sem veszíthet, így másnap visz egy
kis pohárban vizeletmintát, bedobja a 100 forintot. A gép
elkezd villogni, majd kis idő múlva kinyomtat egy kis
cédulát a következő diagnózissal:

„Önnek meghúzódtak az ízületei – áztassa a könyökét meleg
vízben, kerülje a nehéz munkát, két héten belül rendbe jön.”

Zoli nagyon elcsodálkozik, majd kitalálja, hogy tesz egy
próbát, nem becsapás-e az egész. Készít egy keveréket
csapvízből, kutyapisiből, majd hozzákeveri a lánya és a
felesége vizeletmintáit, és még a spermájából is kever hozzá
egy kicsit.

Visszamegy a géphez, behelyezi az üvegcsét, bedobja a 100
forintot. A gép elkezd villogni, majd kinyomtatja a diagnózist:
„A csapvíz Önöknél túl kemény – használjon vízlágyítót.
A kutyája gyűrűsféreggel fertőzött – adjon neki
féregtelenítő gyógyszert.
A lánya drogozik – vigye el egy elvonó kúrára.
A felesége terhes, de a gyerek nem az Öné – keressen egy
ügyvédet.
És Zoli, ha nem hagyja abba az önkielégítést, soha nem fog
meggyógyulni a könyöke!”