"Egy nap, amikor anyunak valami dolga volt és nem volt otthon, apu 
egyedül vigyázott rám. Kb. 2 és fél éves lehettem és éppen egy kisebb 
balesetből lábadoztam.
Egy ismerőstől kaptam egy kis teás készletet afféle "gyógyulj meg" 
ajándékként és ez lett az egyik kedvenc játékom. Apu a nappaliban ült az 
esti hírekben elmerülve, amikor behoztam neki egy kis csészike "teát" 
ami persze csak víz volt. Jó néhány kis csészike tea és rengeteg 
dicséret után aputól, hogy micsoda finom teát készítek, megjött anyu.
Apu leültette a nappaliban és megváratta vele, amíg viszek neki egy 
kicsi csésze teát, mert "ez volt a világon a legaranyosabb dolog!" Anyu 
várt szépen türelmesen, és tényleg megjelentem, kezemben az ici-pici 
csészike "teával" apunak, amit ő szépen le is hajtott.
Mire anyu megkérdezte (ahogy csak az anyukák tudjak megkérdezni...
"FELMERÜLT BENNED, HOGY AZ EGYETLEN HELY, AHOL ELÉRI A VIZET,AZ A WC? ""